Aegon-díjra jelölték az Alakváltókat

Szabó Róbert Csaba legújabb regénye bekerült az Aegon-díjra jelölt legjobb tíz alkotás közé. E tény több szempontból is jelentős: egyrészt fiatal marosvásárhelyi szerzőről van szó, másrészt az Aegon Művészeti Díj az egyik legfontosabb magyarországi elismeréssé vált az elmúlt évtized során. Olyan alkotók nyerték el eddig, mint Esterházy Péter, Térey János, Grecsó Krisztián, avagy Oravecz Imre. A zsűri összetétele pedig előzetesen ismeretlen.

A díjat alapító Aegon Magyarország a világ tíz legnagyobb biztosítócsoportjának tagja, a magyarországi biztosítási piac meghatározó szereplője. A díjon keresztül az alapító célja az értékes irodalom és az olvasás népszerűsítése. Az Aegon Magyarország üzleti sikerei egyre inkább arra ösztönzik a céget, hogy tevékenyen vegyen részt a társadalmilag rendkívül fontos és hasznos, ám állami támogatásban kevésbé részesülő területek fejlesztésében. A vállalat már a kezdetektől fogva kivette részét e munkából, hiszen kulturális, oktatási és karitatív támogatásaival megelőzte versenytársait – áll a cég honlapján.

A kortárs művészetek támogatása terén kiemelkedik az Aegon Művészeti Díj, amelyet 2006-ban alapított az Aegon Magyarország. A nettó 3 millió Ft összegű kortárs művészeti díjjal elsősorban a magyar irodalmi élet kiválóságait szeretné a cég elismerni. A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben magyar nyelven megjelent kiemelkedő szépirodalmi teljesítményéért. A díjat minden évben a költészet napja körül adják át ünnepélyes díjátadó műsor keretében a Katona József Színházban. 

A díjra magyarországi könyvkiadók jelölhetik magyar nyelven megírt, az előző évben első alkalommal megjelenő és Magyarországon könyvárusi forgalomba kerülő szépirodalmi művek alkotóit. A kiadók jelölései mellett a zsűritagok is jelölhetnek egy-egy alkotót és művet. A díj odaítélésében az alapító cég szándéka szerint kiemelt szerepe van a szakmaiságnak. Annak érdekében, hogy a díj valóban a magyar irodalmi élet nívós szakmai kitüntetése legyen, a zsűrit az irodalomhoz értő, független, neves szakemberek (irodalomtörténészek, kritikusok, esztéták, művészek) részvételével állítja össze, a testület tagjai évenként részben vagy teljesen kicserélődnek.

Szabó Róbert Csaba Alakváltók című regénye (Jelenkor Kiadó) immár a díjra esélyes tíz kötet között van. Olyan „ellenfelekkel” szembesül, mint Jászberényi Sándor (A lélek legszebb éjszakája, Pesti Kalligram), Krasznahorkai László (Báró Wenckheim hazatér, Magvető Kiadó), Kun Árpád (Megint hazavárunk, Magvető Kiadó), Németh Gábor (Egy mormota nyara, Pesti Kalligram), Spiró György (Válogatott esszék 1979-2016, Magvető Kiadó), Szilasi László (Amíg másokkal voltunk, Magvető Kiadó), Térey János (Őszi hadjárat, Jelenkor Kiadó), Tóth Krisztina (Világadapter, Magvető Kiadó), avagy Zoltán Gábor (Orgia, Pesti Kalli-gram).

A szerzőt arról kérdeztük, mit jelent számára a jelölés, illetve szerinte mit értékelt leginkább regényében a grémium.

– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Alakváltók bekerült a legjobb tíz regény közé, hiszen szinte az összes igen jelentős kiadó jelölt kortárs alkotásokat. Óriási a merítés, és számomra mint egyetlen határon túli, ráadásul legfiatalabb szerző számára nagyon nagy dolog, hogy ilyen hatalmas nevek műveivel egy szinten értékelik a regényemet, ráadásul úgy, hogy a zsűri összetétele teljesen ismeretlen, és a díj az egyik legrangosabb elismeréssé vált az elmúlt években. Mindez számomra visszajelzés, és külön örvendek annak, hogy a díjra jelölt munkákból oktatási segédanyagot is készítenek – az Aegon évente több millió forintot költ a könyvek népszerűsítésére.

Ami a második kérdésedet illeti, én csak a könyvet ismerem, a zsűrit nem, így nem tudhatom, pontosan mit értékeltek a regényben. Lehet, hogy a nemrég elnyert Mészöly-díj segített, ott azt emelték ki, hogy a regény a ’89-es fordulat, illetve az azt megelőző diktatúra aktualitását is el tudja mondani. Gondolom, hogy valami ilyesmi mentén kell keresni a szempontokat. És remélem, hogy ez nemsokára ki is fog derülni…