2024. május 1., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Párbeszédet kérünk 2018-ban arról, hogy mit várunk el a többségtől. Ha a múlton nem is osztozunk, közös jövőt tervezhetünk. Jövőre lesz Hunyadi Mátyás trónra lépé-sének 560. évfordulója, az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója. Ezért legyen 2018 az igazságosság éve.

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


„Párbeszédet kérünk 2018-ban arról, hogy mit várunk el a többségtől. Ha a múlton nem is osztozunk, közös jövőt tervezhetünk. Jövőre lesz Hunyadi Mátyás trónra lépé-sének 560. évfordulója, az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója. Ezért legyen 2018 az igazságosság éve – jelentette ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki, a Kultúrpalota nagytermében tartott ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az elnök szerint az önkormányzati választást követő másfél évben a jó tapasztalatok mellett rosszakból is jutott bőven. De annak ellenére, hogy magyarellenes retorikával próbálják ellehetetleníteni, elszigetelni az RMDSZ-t, a szövetségnek többek között az oktatás területén is sikerült eredményeket felmutatnia. Mint fogalmazott: ma nincs olyan közös célja, perspektívája, jövőképe Romániának, amely egy irányba mozgathatná a társadalom különböző szegmenseit. A politikum „még egy autópálya nyomvonaláról sem tud megegyezni”, nemhogy konszenzus alakulhatna ki a hatalmi ágak szétválasztásában, az oktatásban, a kutatásban, az infrastruktúra fejlesztésében...
Figyelmeztetett, hogy az elmúlt időszakban olyan reflexek is visszatértek, amelyekről azt hitték, régen maga mögött hagyta a társadalom: „van, akikből természetesen tör elő a magyarellenesség, de olyanok is akadnak, akik minden hibát a magyarokra kennének, bűnbakként próbálják megbélyegezni a magyar embereket. Megszerzett jogainkat ma is támadják, közben csodálkoznak azon, ha azt mondjuk, nincs okunk együtt megünnepelni december elsejét. Meggyőződésem, hogy közös tervek nélkül sikeres társadalomról sem beszélhetünk, mi pedig abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan országot építsünk, amelyben otthon érezhetjük magunkat, megőrizhetjük identitásunkat, ahol az életszínvonal emelkedésére is adottak a lehetőségek. Bizalom hiányában márpedig ez lehetetlen”.
Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban fenntartották a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodást, pontról pontra, törvényről törvényre egyeztettek. Ez azonban nem jelent feltétel nélküli elkötelezettséget, és azt sem, hogy ne tárgyalnának egy-egy fontos ügy mentén az ellenzékkel. 
Ezer év Erdélyben.  Száz év Romániában 
A Minority SafePack aláírásgyűjtési kampányáról elmondta, továbbra is gyűjtik az aláírásokat, hiszen azt szolgálja majd, hogy az őshonos kisebbségek kérdését az Európai Unióban is meg lehessen vitatni, szabályt lehessen alkotni. „Sok minden más mellett azért is ott kell lennünk az EU-ban, hogy napirenden tartsuk a magyar emberek, az őshonos kisebbségek ügyét, hogy a változó unió odafigyeljen arra az ötvenmillió emberre is, akik – ha egy országban élnének –, Európa egyik legerősebb államát alkotnák. Olyan értékteremtő közösség vagyunk, amely biztosítja Európa sokszínűségét.” Románia akkor lesz modellértékű a kisebbségek szempontjából, amikor maguk az erdélyi magyarok állítják ezt, és érzik úgy, hogy rendben vannak jogaik, intézményes garanciájuk is biztosított. „Azt ígértük, a magyar ügyet elvisszük Európába, elvittük, fenntartottuk” – mondta.
 „Ezer év Erdélyben. Száz év Romániában – ezzel a programunkkal mutatjuk fel azt, hogy kik vagyunk mi, magyar emberek, az a közösség, amely továbbra is értéket akar alkotni szülőföldjén. Ehhez viszont a gyulafehérvári ígéretek betartására is szükség van. 2018-ban elmondjuk, mit várunk el a többségtől, párbeszédet kérünk és javaslunk. Ha a múlton nem is osztozunk, mindenki által közösnek vélt jövőt talán teremthetünk” – nyomatékosított az elnök.
Nem végső siker, jó részeredmény
 „231.000 aláírásnál tartunk. Ez nem a végső siker, hanem jó részeredmény” – mondta Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök, megköszönve mindazoknak, akik kivették a részüket a munkából. Ott, ahol komolyan vették a kihívást, ez a számokon is megmutatkozik. Elmondta, hogy Háromszék, Szilágy, Maros, Bihar és Gyergyó összegyűjtötte a számukra kiszabott aláírást. Fehér, Kolozs, Udvarhely, Beszterce-Naszód és Csík is közel van a folyamat végéhez. „De a nagyvárosokban rá kell erre erősíteni, erőforrásainkat arra kell fordítani, hogy a városi szervezeteink munkáit segítsük. Ne dőljünk hátra, sok munka van még” – jelentette ki.
2018 kapcsán kiemelte: nemcsak a centenárium éve lesz, hanem az erdélyi magyaroké is. „2018-ban el kell mondanunk, hogy mit tettünk hozzá ahhoz, amit ma Romániának neveznek. Amivel ma Románia büszkélkedik, annak jelentős részét az erdélyi magyaroknak köszönheti. El kell mondanunk, hogy kik vagyunk, mi a célunk, mik az eredményeink. Emlékeztetnünk kell magunkat, saját közösségünket, de szólnunk kell a román többséghez, a román társadalomhoz is. És terveink szerint talán ez lesz a legnagyobb kihívás, közösségünket, értékeinket a nemzetközi közvéleménynek is bemutatjuk.” 
Porcsalmi Bálint arról is beszélt, hogy az RMDSZ jövőre átfogó programcsomagot tervez, amellyel három különböző közönséget kíván megszólítani: a magyar közösséget, a román közvéleményt és a nemzetközi döntéshozókat. Az elmúlt 100 év történelmét, képzőművészeti alkotásait fogják bemutatni, arcképcsarnokot, a magyar kultúra napján meghirdetett drámapályázat által új értékek létrehozását, dokumentumfilmeket, előadás-sorozatot, konferenciákat terveznek, valamint egy, az erdélyi társadalom intézményei katasztereinek összeállítását és interneten való közzétételét. Emellett a klasszikus politikai kampánykommunikáció eszközeivel lebonyolított, féléves időtartammal véghezvitt magyarságkampányt ütemeztek be a román nyilvánosság felé. 
Kijelentette: az RMDSZ-nek nemzetközi szinten fel kell hívnia a figyelmet a megoldásra váró kisebbségi kérdésekre és a folyamatos jogtiprásokra, másrészt ellensúlyoznia kell az utóbbi hónapokban felerősödő, a magyar közösséget lejárató és az RMDSZ hitelét rontó nemzetközi kampányt. 
A kisebbségi ügyekkel előre kell menekülnünk
Az Európai Unióban eddig 360 ezer aláírás gyűlt össze a Minority SafePack kezdeményezésre, és minden esély megvan rá, hogy a hátralévő négy hónapban sikerül összegyűjteni a szükséges egymilliót – jelentette be Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. 
 „A 231 ezer, Erdélyben, az RMDSZ által összegyűjtött támogató aláírás azt üzeni, hogy az erdélyi magyarok nagy, erős és elszánt közösség, amely tudja, mit akar: európai védelmet kér a maga számára, és ezt minden eszközzel nyomatékosítani kívánja. (...) Egyértelművé vált, hogy a kisebbségi ügyekkel előre kell menekülnünk, az óvatoskodó, szembenállást kerülő és ezzel már-már lemondó magatartás nem oldja meg fájó ügyeinket, az általunk teremtett esélyek viszont magukban hordozzák a siker lehetőségét is – mondta egyebek mellett a FUEN elnöke. 

Élettel telt meg a Víkendtelep 8 órával korábban

Kedves olvasóink! 8 órával korábban

Hírek, rendezvények 8 órával korábban

Reggeli csevej gyűjtőknek 9 órával korábban

Pénzbűvészek 9 órával korábban

Bajnokok Ligája: 9 órával korábban

Európai focikörkép 9 órával korábban

Zsuzsa néni 4 héttel korábban

A kölcsönös tisztelet ereje 3 héttel korábban

Boér Károly (1956–2024) 2 héttel korábban

Műsorkalauz 3 héttel korábban

Patika és nagyvilág 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Erről jut eszembe 4 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató