kedd, május 22, 2018

„Üdvöz légy pünkösdi királyunk”

Ünnepi szokásokról dióhéjban
Fotó: Mezey Sarolta (archív)

 A Szentlélek eljövetelének ünnepe bővelkedik népszokásokban. A budapesti Hagyományok Háza munkatársai e tradíciók közül nyújtanak át az olvasónak egy csokorra valót. 

Pünkösd az egyház születésnapja, és egyik legnagyobb ünnepe. Az évszázadok során a népi kultúrában is előkelő helyet kapott. Talán a legismertebb szokás a pünkösdikirály-választás: Székelyföldtől a Dunántúlig elterjedt hagyomány. Igazi embert próbáló versenysorozat, az erő és a bátorság mérője, amelyben a lovaknak is nagy szerep jut. A legalkalmasabb induló egy évig a legények vezetője, bírája lesz.

A szebbik nem sem maradhat ki a játékból, ezt szolgálja a pünkösdikirályné-járás. E motívum felkeltette a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes figyelmét is, a Látogatóban szórványprogramban Erdély és a Kárpát-medence különböző tájegységeit, vidékeit járva szőtték be összeállításukba. A pünkösdikirályné-járás a leginkább az Alföldön és a Dunántúlon ismert népszokás, lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője. Kiemelt szereplője a legkisebb, legszebb lány, a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.

Kalotaszegen pünkösdkor a lányok legdíszesebb ruhájukban mennek a templomba, az asszonyok ráncba szedett hátsó kötényt, kék bagaziát, muszulyt vesznek magukra. Az ünnep e vidéken némi mulatságra is alkalmat adott, a templomból kijövők a kultúrotthonban folytatták az ünneplést, nem is kurtán, három napon át.

Drávaszögben a szőlősgazdák gondosan kémlelik az eget, ha fényesen süt a nap,  Hegyalja falvaiban bő szőlőtermésre lehet számítani, s a hordók is megtelnek. A rossz idő viszont semmi jót nem ígér a szőlőtermésre. 

A pünkösdi dalok tárháza is bőséges, számos zeneszerzőt megihletett, Kodály Zoltán Pünkösdölőjében nyolc dallamot kötött csokorba, mintegy összefoglalva az ünnep lényegét és a szokásokat.

Piros pünkösd mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a közé esik, így a népi tudatban az ünnepkör a megújuláshoz is kapcsolódik. A zöldágazáskor a legények az eladó lányok kapuit ékesítették fel, szégyen volt, ha valakié dísztelen maradt. Ezzel a hozzátartozók is tisztában voltak, így az apák, testvérek is éjjel titokban munkához láttak. 

Hasonló feladat volt a májusfaállítás. Muravidéken e szép tavaszi szokás napjainkban új értelmet kapott, az ősi szerelmi üzenet helyett ma már inkább a barátságot, az összetartozást szimbolizálja. Így a színes bokrétákkal, szalagokkal, a két ország trikolórjával díszített sudár fenyőt a határ menti települések a határon is felállítják: Hodostól Szentlászlóig mindenütt találkozhatunk májusfával a két országot elválasztó mezsgyén. 

Egy másik aktualitás: a Felvidéken, Dunaszerdahelyen május 18-19-én tartják a magyar táncháztalálkozót.

De ne feledkezzünk meg a jeles napok vallási tartalmáról sem. Kárpátalján a pünkösd elsősorban egyházi és családi ünnep, ilyenkor összejön a rokonság. A reformátusok  áldozócsütörtökön konfirmálnak, majd a rá következő héten, pünkösdvasárnap veszik a fiatalok az első úrvacsorát.

Erdély és a Kárpát-medence legjelentősebb, legnagyobb tömegeket vonzó eseménye a pünkösdi csíksomlyói búcsú, amelynek hagyományai a XVI. század óta formálódnak, s leírásuk köteteket tölt meg. A bevonulást és a körmenet rendjét a tradíciók szabályozzák, a búcsú jelmondata egyben aktuális üzenet is a magyar keresztények és a nemzet számára.