2018. október 24., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Túl sokba kerül az adóhivatalnak a levelezés, ezért elektronikus úton fogják elküldeni a cégeknek az adóértesítéseket – mondá a pénzügyér, és a szája megint elnáspángolta az ülőalkalmatosságát. 

Túl sokba kerül az adóhivatalnak a levelezés, ezért elektronikus úton fogják elküldeni a cégeknek az adóértesítéseket – mondá a pénzügyér, és a szája megint elnáspángolta az ülőalkalmatosságát. Nem először, s bizonyosan nem is utoljára.
Ugyanis mások mellett neki is meg kellett kapnia a napokban egy levelet, amelyben az uniós tagállamok nagykövetségeinek gazdasági attaséit, munkáltatókat és üzletembereket tömörítő romániai fejlesztési koalíció – nem azonos a politikai nyilatkozatokért kitüntetések megvonását javasoló gittegylettel – szorgalmazza a döntéshozóknál az adóhatóság fejlesztését. E levéllel kapcsolatban tegnap az adóhatóság egyik tavalyi elnökét is megszólaltatták az egyik hírportálon. Ez az – azóta már a számvevőszék tanácsába a parlament szavazatával beültetett – szakember meg azt árulta el, hogy az adóhatóság fejlesztése évek óta szünetel. Az évtizeddel ezelőtti gazdasági válság után, nemzetközi hitelcsomag részeként, az ország kapott a Világbanktól egy hetvenmillió eurós visszafizetendő kölcsönt, amiből az adóhatóság számítógépes bázisát kellett volna fejleszteni. A program idén járt volna le. Most derült ki a fináncok exelnökének nyilatkozatából, hogy a projekt határidejét 2021-re tolták ki, de munkát csak papíron végeztek. Hogy abból a bizonyos hetvenmillió euróból kinek a jóléte fejlődött, arra nem tért ki.
Az adóhivatal „fejlesztésének” stádiumáról viszont a nagyotmondást szerető jelenlegi pénzügyminiszternek is tudnia kellett, már csak abból kiindulva, hogy már a szociáldemokraták előző, Ponta-kormányában is töltötte be ezt a posztot, akkoriban a kabinet pedig rendszeresen jelentgette a Világbanknak, hogy a projekt rendben fut.
Papíron persze, ahol annyi minden remekül működik e szép hazában. Csak a valóság nem akar ebbe a kirakatba beülni. A gyakorlatban ott tartunk, hogy a csodálatosan menetelő gazdaság mellett az állam képtelen beszedni az adóit, a bruttó nemzeti termékhez arányosított adóbevétel tekintetében esztendők óta hátulról vezetjük az uniós ranglistát. És ezért a szakértők szerint részben az illetékes intézmény gyatra felszereltsége is felelős. Hogy az adóhivatal finoman szólva technikai kihívásokkal szembesül, arra eddig is voltak jelek, az összecsapott fiskális forradalom nem egy fegyvertényét a hatóság összeomlás szélén tántorgó számítógéprendszere miatt voltak kénytelenek halasztani. Pont ezekért nem kell túl komolyan venni a miniszter minapi ígéretét sem, hogy egy-kettőre egységesítik a benyújtandó formanyomtatványokat. Marad a jól bevált, bár költséges levelezés a hatóságnak az adófizetőkkel való kapcsolattartásra, a fejlesztésre felvett milliókat pedig majd törlesztik az adófizetők, postaköltségestül. Bár ez utóbbi még enyhülhet, mert ha ilyen iramban fejlődik tovább az ország, még visszajöhetnek divatba a postagalambok is.