2019. július 19., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sikeres évet zártak

a Marosvásárhelyi CSM tavaly augusztusban létesített labdajáték-szakosztályai. Gyakorlatilag minden sportágban teljesítették a célkitűzést, amely a legtöbb esetben a feljebb lépés volt, ez azonban igen nagy kihívás elé állítja a következő idénytől a klubot. Labdarúgásban, kosárlabdában, teremlabdarúgásban és röplabdában feljebb léptek a csapatok, és ezzel jelentősen nőni fognak a költségek is. Vízilabdában a tavalyi eredmény javítása érdekében szintén több pénz kellene, míg a sorból némileg kilógó női kézilabdában az új idényben ugyancsak a magasabb szintre jutás az elvárás, és ez sem valósulhat meg megfelelő támogatás nélkül.

Lesz-e vajon mindehhez elég pénz? Ez jelenleg a legégetőbb kérdés. Tény, hogy a marosvásárhelyi tanács jelentős összeget különített el a klub számára, azonban ennek a folyósítása a költségvetési gondok miatt akadozott az elmúlt időben is, továbbá a kormány költségvetési politikája anyagi forrásokat vont el a helyhatóságoktól, így nehezen lehet biztosítani a teljes összeget. Továbbá a klub képviselői is több esetben hangoztatták, a város költségvetéséből biztosítani tudják a működéshez szükséges alapot, azonban a magas szintű teljesítményhez szükséges összegeket magántámogatóktól kell az egyes szakoszályoknak megszerezniük. Az alapkérdés így tehát az, hogy van-e magánpénz Marosvásárhelyen a sport támogatására, márpedig az előző évek tanúsága szerint nagyon nehéz az ilyen pénz felkutatása. Egyre hangsúlyosabb vélemény, hogy a városnak, a CSM-nek meg kell találnia azokat a sportágakat, amelyeket kiemelten támogat, a többinek pedig a működéshez szükséges minimumot biztosítja. De melyek legyenek azok? Ha az utóbbi időszak nézőszámát nézzük, meglepő módon a kézilabda vezet, az egyetlen szakosztály, amelynek nem sikerült a feljutás az élvonalba, és amely az osztályozó tornán azt mutatta, hogy nem is nagyon érdekelt benne az idén. 

Közismert, hogy a klub keretében a labdarúgás politikai támogatottsága a legnagyobb. A csapat könnyedén nyerte a 4. ligát, feljutott a harmadosztályba, és egy újabb szinttel feljebb lépés sem tűnik bonyolultnak. Onnan azonban exponenciálisan nőnek majd a költségek… 

Szintén magas a politikai támogatottsága a női röplabdának, hiszen maga a klubelnök, Constantin Copotoiu kedvenc sportágáról van szó. Ebben az esetben is a tavalyihoz képest sokszoros költségvetésre van szükség ahhoz, hogy a csapat ismét elérje az európai kupaszereplés szintjét.

Az egykor jelentős politikai háttérrel rendelkező kosárlabda esetében már sokkal bonyolultabb a kérdés. A sportágat támogató lobbi talán még elég erős ahhoz, hogy feljuttassa a férficsapatot az A értékcsoportba, de belátható időn belül aligha lesz ismét annyi pénz, hogy a bajnokságért küzdhessen, mint néhány éve. Még csekélyebb az esélye annak, hogy a női csapat jusson kiemelt támogatáshoz, noha ez sokkal kisebb összeggel érhetne el dobogós helyezést. 

A vízilabdacsapat költségei viszonylag alacsonyak, de a szakosztály alól politikailag nagyon könnyen kicsúszhat a talaj. Továbbá az állandó fedett uszoda megépítése előtt a mérkőzéseket igencsak mostoha körülmények között játssza, ami talán a nézőket is elriasztja. Olyan összeget költségvetési pénzből azonban aligha remélhet, hogy valóban a legjobbak szintjére jusson.

A kézilabda Hamupipőke-státusa abban is megnyilvánult, hogy eleve az egyetlen szakosztály volt, amely nem a feljutás célkitűzésével vágott neki a bajnokságnak. Később ugyan a közelébe került ennek, de az utolsó osztályozón láthatóan nem erőltette a dolgot. A szakosztály vezetői szerint az idén már egyértelműen a feljutás céljával vágnak neki. Tehetséges helyi játékosállomány van hozzá, de ha nem tudja a klub biztosítani nekik a versenyképes fizetést, a legjobbakra nagyon hamar lecsapnak a tőkeerősebb klubok.

A teremlabdarúgó-csapatnak sincs komoly háttértámogatója, az egykori hat bajnoki cím mögött kinevelt fiatal tehetségekre támaszkodik. Ebben a szakágban ez is elég az élvonalhoz. Újabb bajnoki címről álmodozni azonban aligha lehet.

A következő idény sok kérdésre választ ad, és a sportpályán elért eredmények a jövőbeni támogatás szintjét is meghatározhatják.

Hamupipőke-státusban a kézilabda: a városi klub egyetlen szakosztálya volt, amely nem a feljutás célkitűzésével vágott neki a bajnokságnak, s még ha közel is került hozzá, az osztályozón láthatóan nem nagyon erőltették a dolgot.

Fotó: Nagy Tibor