2018. október 22., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az év vége az összegzések, a mérlegkészítések ideje, számbavétele annak, hogy mi is történt az elmúlt évben. 

Még erősen vékony keretével is bebizonyította a Maros KK, hogy képes viszonylag jól teljesíteni, de az adott helyzetben a bajnokság befejezése a reális célkitűzés, különösen, hogy az anyagi források bizonytalanok. Fotó: Nagy Tibor


Az év vége az összegzések, a mérlegkészítések ideje, számbavétele annak, hogy mi is történt az elmúlt évben. Nos, 2017 aligha fog aranybetűkkel bevonulni a marosvásárhelyi sport történetébe. Ebben az esztendőben ugyanis folytatódott a város sportjának még 2016 második felében megkezdődött szétverése. S míg az év elején még bíztunk abban, hogy a hanyatlás visszafordítható, az év végén azt kell tapasztalnunk, hogy legalább négy olyan marosvásárhelyi csapat van, amelyet most már a megszűnés közvetlenül fenyeget, a többiek pedig, mélyen az eddig megszokott szint alatt teljesítve, a túlélésért küzdenek. Mindez egyrészt néhány politikai kalandor eszelős propagandája, másrészt pedig olyan hatalmi játszmák miatt történik, amelyekben a sport csupán járulékos áldozat. Mindeközben sokak számára tetsző szólamokat pufogtatnak a sport támogatásának ellenzői: a pénzt az egészségügyre, iskolákra kell fordítani. Csupán arról feledkeznek meg, hogy a sportra fordított pénz hatványozottan megtakarítódik az egészségügyből, illetve, hogy a sport a nevelés (azaz a tanügy) rendkívül fontos alkotóeleme minden civilizált országban (nyilván most nem Romániáról beszélünk). Mindannyian látják, nemde, hogy a sporton megspórolt pénz milyen látványos fejlesztéseket eredményezett az iskolákban, kórházakban, infrastruktúrában? Most már minden iskola felszereltsége a finnországi tanintézetekével vetekedik, a kórházakban svájci körülmények uralkodnak, az utak pedig? Mint Németországban. Eddig ugyanis a sportra fordított pénz miatt nem tudtak erre költeni. Vagy éppenséggel nem látják? Na látják!
De vegyük sorba, nem sok örömmel, hogy mi is történt a várost képviselő egyes csapatokkal. (Összefoglalónk első részében a férfi- és női labdarúgás, valamint kosárlabda helyzetét vesszük számba, második részében a teremlabdarúgásról, női röplabdáról és kézilabdáról, távirati stílusban pedig tekéről, női vízilabdáról és amerikai futballról olvashatnak majd. Az egyéni sportágak külön elemzést igényelnének, de ott sem fényes a helyzet, különösen felnőtt szinten.)
 
Labdarúgás
A Marosvásárhelyi ASA még az 1. ligában kezdte az évet, de a korábban bekövetkezett támogatói csapelzárás után és a csődvédelem miatt szedett-vedett gárdával, cserélgetett edzőkkel zárta az idényt. Az ígérgetések ellenére a csapat csupán egyetlen mérkőzést nyert meg a tavaszi idényben, és néhány döntetlent ért el. Miután a pénzügyi fair-play követelményei miatt pontlevonással sújtották – bár nem vallották be nyíltan – tudatosan felvállalták a kiesést, arra számítva, hogy a 2. ligában könnyebb lesz pénzügyileg helyrebillenni. Ezt látszik igazolni, hogy a nyáron neves és dörzsölt klubvezetőt hoztak Dinu Gheorghe személyében, valamint a 2. ligában tapasztalt edzőt, Bálint Lászlót. Néhány játékost is leigazoltak, ám miután szeptember 6-án a prefektus megtámadta azt a városi tanácsi határozatot, amelyet még februárban hoztak a sportklubok támogatásáról, szinte pánikszerűen kezdett mindenki menekülni a klubtól. Az eredmények nem voltak annyira rosszak, amíg többen még maradtak a nyáron összehozott társaságból, ám miután lassan-lassan fogyni kezdett a keret, a végére maradt ifik már nagyarányú vereségeket szenvedtek. A szétesés október 13-án gyorsult fel, amikor a bíróság kimondta a klub csődjét. A felszámolást akkor sikerült elodázni, mert a fellebbezést első körben elfogadták, és az ügyet január 12-én tárgyalják. Az utolsó bajnoki meccs játékvezetőit viszont már nem fizették ki, ezért a következő bajnokira a szövetség nem ütemezte be a csapatot. Kérdés, hogy lesz-e még csapat akkor, amikor tavasszal a következő fordulót rendezik…
*
A klub női csapatának az összeomlása ennél is látványosabb, és azért szomorúbb, mert esetükben még a nyoma sem merülhet fel a gyanúnak, hogy bármilyen törvénytelen vagy erkölcstelen dolgot műveltek volna a támogatással. Az összeomlás a 2016 nyarán elhódított Románia-kupa döntője után kezdődött, hiszen az a teljesítmény is csodának számított, miután a lányok már akkor is ingyen játszottak. A csapat úgy vitte végig az évet, az előző bajnokság második felét és a 2017–18-as idény első hányadát, hogy csupán helyi – és kizárólag kedvtelésből játszó – játékosokra támaszkodott. A játékvezetéssel, kiszállásokkal járó költségeket, ha éppen nem volt miből, akkor Székes Károly edző fizette zsebből, máskor a szövetség segítette a csapatot. A keret annyira leszűkült, hogy sok mérkőzésen alig 11 játékost sikerült kiállítani, néha még annyit sem. Előfordult az is, hogy Kolozsvár ellen nem tudták befejezni a meccset, mert nem volt meg a szükséges számú játékos, vagy el sem utaztak a találkozóra, vállalva a 0-3-at, és ismétlés esetén a kizárás veszélyét. Ilyen körülmények között is sikerült tisztesen helytállni, az előző bajnokságban a 4. helyen végezni, míg az őszi idény végén ötödik helyen áll a csapat. Csakhogy amennyiben kimondják a klub csődjét, a női labdarúgók sem folytathatják, pedig ez a csapat, minimális támogatásból, egy bajnoki címet, két kupát, hat bajnoki ezüstöt és öt kupadöntőt szállított a városnak 2010 óta.
 
Kosárlabda
A férfikosárlabda-csapat rendkívül mozgalmas évet zárt, de nem pozitív szempontból. Az előző klubvezetés egy ideig papíron szórta a pénzt a jó képességű játékosokra, noha a várostól már egy ideje nem látott a klub támogatást. A fizetések elmaradoztak, az adósságok a háttérben halmozódtak, de az, hogy milyen nagy a baj, csak akkor derült ki, amikor a vezetőtanács felállította székéből az előző elnököt. A megromlott hangulat miatt a bajnokságban nem sikerült megismételni a korábbi évek sikereit, de februárban még csak egy be nem fújt lépéshiba választotta el a csapatot a kupagyőzelemtől. A nyáron az új klubvezetés az anyagi háttér rendbetételét ígérte, de azért több játékossal szerződést kötött, a város megszavazott támogatásában bízva. Két leszerződött játékos viszont már a felkészülés elején cserben hagyta a csapatot, majd újabbak távoztak az ominózus prefektusi intézkedést követően, amely véglegessé tette a támogatás kimaradását. Hoztak ugyan olcsóbban másokat, és a szokásosnál vékonyabb kerettel néhány ellentmondásos eredményt ért el a csapat. Az újabb csapást az jelentette, amikor a csődbíróság elrendelte a csődvédelmet két volt játékos kérésére. Az öt légiós közül hárman megijedtek, és távoztak. A csapat így is bebizonyította, hogy képes viszonylag jól teljesíteni, de ebben a helyzetben a bajnokság befejezése a reális célkitűzés, különösen, hogy az anyagi források bizonytalanok. Béres Lóránt klubelnök december végét jelölte meg határidőként, hogy amennyiben nem sikerül legalább részben helyrehozni a dolgokat, lemond a tisztségről. Pillanatnyilag úgy tűnik, az azonnali gondok megoldódtak, de még mindig százezres nagyságrendű a klub tartozása – euróban.
*
Női kosárlabdában ez a második bajnokság, hogy a Sirius képviseli Marosvásárhelyt a korábban megszűnt Nova Vita helyett. Talán ez az egyetlen olyan sportcsapat a városban, amely stabilan ugyanabban az állapotban leledzik, mint amelyben megkezdte a működését: a minimális anyagi támogatással egyenes arányban álló szinten. Bár a klub megpróbált jó képességű légiósokat igazolni, ebben a tekintetben eddig nem kísérte szerencse. A tavalyi kontingensből, miután a csapat a 9., azaz utolsó előtti helyen végzett, egy játékos szolgált rá arra, hogy a folytatásban is bizalmat szavazzon neki a vezetőség. Az újonnan érkezettek közül az egyikről még a bajnoki kezdet előtt le kellett mondani, miután nem kapott beutazási vízumot, a helyettesítője kiábrándítóan játszott, míg év vége előtt egy másik amerikai játékos önhatalmú döntéssel hazautazott. Az idény elején aratott két győzelem után (amelyből az egyiket, Galac visszalépése miatt) törölték, minden meccset elveszített a Sirius, és jelenleg a 9., azaz utolsó a rangsorban.
(Folytatjuk)