Hetven éve, 1942. február 24-én szólalt meg először az éterben az Amerika Hangja (Voice of America, VOA), az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatalának külső rádióállomása. Az első adást németül, a náci Németország propagandáját ellensúlyozandó sugározták, hogy megismertessék az amerikai álláspontot és politikát azokkal a népekkel, amelyek náci megszállás alatt éltek vagy éppen a Harmadik Birodalom oldalán harcoltak a szövetségesek ellen.
Évente mintegy kétmillió tonna új ruhát vásárolnak Nagy-Britanniában, és egymillió tonna kerül szemétbe: e trend lassítását és megfordítását tűzte ki célul a fenntartható fejlődés jegyében a Futerra PR-ügynökség vezetője, elindítva a ruhacserebere mozgalmat, amely mostanra globálissá vált.
Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 22-re esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi.
Amikor báró id. Kemény Simon Bolyai Farkast a fia mellé vette mentornak és tanulótársnak, a báró családja Alsógáldon lakott! Sok Bolyai-monográfia Marosvécset jelöli meg és képet is közöl a marosvécsi Kemény-kastélyról, hogy szemléltesse Bolyai Farkas ifjúságának egyik színhelyét.
Gyakran hallani arról, hogyan bántalmaznak mohamedánokat Nyugaton, és arról is, hogy az arab tavasz harcosai a zsarnokság ellen küzdenek. Valójában azonban egészen másfajta háború zajlik a világban, egy olyan el nem ismert küzdelem, amely emberéletek ezreit követeli.
Háromszáz éve született Bod Péter (Felsocsernáton, 1712. február 22 – 1769. március 3.) református lelkész, irodalomtörténész. „Én, Bod Péter, Erdélynek abban a részében, amely Moldvára tekint, a szántóföldben, rétekben, erdokben, vizekben és más természeti javakban bovelkedo Felsocsernáton községben, Kézdiszékben, a székelyek között születtem az 1712-ik évi február hó 22-ik napján…”
Még két hónap sem telt el a bemutató óta, s a marosvásárhelyi Hahota színtársulat a Nyakig pácban című kabaréjával az ötvenedik előadásához érkezett, amelyet a Maros Művészegyüttes előadótermében vasárnap este 7 órakor visz színre. Ezt megelőzően még szombat este ugyanitt, ugyanebben az időpontban lép fel a társulat.
Új csókcsúcsot ismert el a Guinness Rekordok Könyvének szerkesztősége, miután Thaiföldön 50 órán át csókolózott egy pár. Az eredmény versenyen született, rendkívül szigorún: a párok ajkai egyetlen pillanatra sem válhattak el egymástól, még a vécészünetekben sem.
Újratárgyalnak egy négy évszázaddal ezelőtti boszorkánypert Németországban, hogy tisztázódhasson a máglyán halálra égetett nő neve. A boszorkánysággal vádolt nőt Katharina Henotnak hívták, Kölnben élt, a városi posta vezetője volt.
A széllegények odaterelték Télapó elé az esőfelhőket, s az öreg mágus a szirke-szürke esőcseppekből csinos hópehelykislányokat varázsolt. De bűbájosak is voltak!
Bár a hőmérő higanyszála a dél-csehországi Cesky Krumlovban szombaton és vasárnap este is közel járt a mínusz 30 fokhoz, a városi parkban lévő szabadtéri színház nevezetes forgó nézőtere mindkétszer zsúfolásig megtelt.
Mielőtt folytatnám Bodor Péter kéziratának szöveghű közlését, engedjék meg, hogy írjak néhány szót Hauchárd Józsefről, a Bodor-féle kézirat egyik főszereplőjéről. Bodor Péter ugyanis Hauchárd József vendéglőstől kapta a kosztot, amíg a városnak kutat, hidat, aszfaltos és kövezett utat épített. Hauchárd József pedig követelte, hogy a börtönben sínylődő Bodor Péter javait árverezzék el, és az így befolyt összegből őt kártalanítsák.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság legutóbbi találkozóján László Márton történész jól dokumentált, érdekes és figyelemre méltó előadást tartott A vidéki társadalom és gazdálkodási mód átalakítása 1949-1962 között címmel. Az előadás írott anyaga több mint hatéves munka eredménye, amely fiatalok és idősek számára egyaránt érdekes, tanulságos olvasmány lehet.
Idén második alkalommal kerül sor Az év fája Európában elnevezésű versenyre, melyet a tavaly a csíkszentléleki hárs nyert meg, idén a köpeci szil pályázik a megtisztelő címre, miután tavaly ősszel elhódította Az év fája Romániában címet.
Marossolymos (románul Şoimuş, németül Scholmosch) falu Hunyad megyében. Dévától 5 km-re északnyugatra, a Maros jobb partján fekszik. 1278-ban említették először. Nevét a dévai vár itt élő solymászairól kaphatta. 1427-ben oppidum, vámmal és sóraktárral. 1440-ben Hunyadi János és testvére adományul kapta II. Ulászló királytól.
