hétfő, április 23, 2018

Magazin

Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszakerült a trianoni békeszerződés által 1920-ban Romániának ítélt terület mintegy 2/5-e, az ún. Észak-Erdély, míg Dél-Erdély továbbra is román fennhatóság alatt maradt.

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

Akárcsak Wass Albert Tavaszi sétája során, jómagam is ámulva a mán, régmúlt somostetői tavaszt idézek.

Száz éve, 1918. április 21-én vesztette életét légi harcban Manfred von Richthofen, az első világháború leghíresebb pilótája, aki vörösre festett gépével nyolcvan párbajban győzedelmeskedett.

A Facebook-ügy révén hangsúlyosabbak lettek az arra vonatkozó kérdések, hogyan használják fel a felhasználók adatait a közösségi portálok és keresőprogramok. Az AFP francia hírügynökség ezekről készített összeállítást.

59 évvel ezelőtti április üzenetével érkezem ma, kedves Olvasóm. 1959-ben írta volt e tavaszvarázsoló sorokat Áprily Lajos. 

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk

MTI

Hetvenöt éve, 1943. április 13-án hozták nyilvánosságra Berlinben, hogy a német megszállás alatt álló Szmolenszk környékén, Katynban (Katiny) tömegsírokat találtak, amelyek a szovjet államvédelmi szervek által 1940 tavaszán lemészárolt csaknem 5 ezer fogságba esett lengyel – többségében tartalékos – tiszt holttestét rejtették.

Kelemen László népzenész, zeneszerző, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója, a Fölszállott a páva népzene- és néptáncvetélkedő egyik megálmodója. Gazdag életpályája Gyergyóditróból indult. 

Meg szerette volna mutatni a világnak, hogy Erdély legendavilága nem egyenlő Drakula történetével, ötlete vállalkozássá, munkahellyé, hivatássá nőtte ki magát. 

Az éppen nyolcvanegy éve örök tavaszba költözött Juhász Gyula1912-ben írt Tavasz-esti dalával induljuk ma húsvét utáni első, időt és teret átölelő sétánkra.

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk.

Horváth Szekeres István karikatúrája

A kereszténység legnagyobb ünnepére Varga Máté, a Hagyományok Háza munkatársa néhány kevésbé ismert tradíciót elevenít fel.

Bús költő, talán a legbúsabb erdélyi költő nyolcvannyolc évvel ezelőtti szavai – üzenet egy bús tavaszból a mostaniba. 

A húsvéti határkerülés középkori, egyházi-liturgikus eredetű szokása Közép-Európának és egyben a magyarságnak, amely korunkra csak a peremterületeken maradt fenn. 

Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr. 

„És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: legyetek üdvözölve! Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte.” Mt. 28,9.

A húsvét a kereszténység központi ünnepe, az első, amelyet az egyház megült. A többi ünnep mind ekörül fejlődött ki. 

Horváth Szekeres István karikatúrája

Az utóbbi időben többen is megkérdezték tőlem, hogy tudok-e arról a hírről, miszerint Albert Einstein (1879–1955) az első világháború előtt Marosvásárhelyen járt, és elvitte Bolyai János (1802–1860) kéziratát a relativitáselméletről. 

A március idusa utáni nem várt havazás idézteti bennem Farkas Árpád Alagutak a hóban című versét. 

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk

Marosvásárhely központjában virágvasárnapról virágvasárnapra megelevenedik Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának története.