péntek, január 20, 2017

Hitvilág

Vasárnap este a marosvásárhelyi Vártemplomban vette kezdetét az ökumenikus imahét, melynek alapigéjéül Pál apostolnak a korintusiakhoz írt II. levele 5. részének 14–20. közötti versét választották. 

Marosvásárhelyen az idén is megszervezik a magyar keresztény egyházak ökumenikus imanyolcadát, amelyet január 15–22. között tartanak.

Kezdési időpontok: este 6 óra.

Göcsi Mátét illetően az első biztos adat 1550-ből való, amikor június 19-én beiratkozott a lutheránus Wittenbergi Egyetemre. 

A szervezőket az az igen nagy megtiszteltetés érte, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület reformációi jubileumi évét az Égjen a láng! keresztyén zenefesztivál indíthatja útjára

Az alábbiakban két olyan muzeális értékű könyvet mutatunk be, amelyek a Gecse utcai (kistemplomi) gyülekezet megőrzésében vannak, ám a tíz marosvásárhelyi református gyülekezet közös kincsét és büszkeségét jelentik.

A magyarok számára Kálvin Jánosként ismert és sokak által magyar embernek tartott reformátor (eredeti nevén Jean Calvin) 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban.

A marosvásárhelyi Kistemplom szomszédságában a 16. századtól kezdve a szegények ellátását biztosító ispotály állt, mely mellé a 18. század elején Kolozsvári Szőcs Dániel városbíró jóvoltából egy kisméretű fatemplom, majd harangláb épült.

Végigolvasva a Marosvásárhelyi Hitvallás szövegét, akár meg is lepődünk azon, hogy annak nincs semmiféle összefoglaló jellege.

Az erdélyi városok közül először a szász városok fogadták el a reformokat, a nyelvi egyezőség, valamint az egyházi berendezkedésük (nem az erdélyi püspök fennhatósága alá tartoztak) ebben igen komoly segítséget jelentett.

A Maros-Mezőségi Egyházmegye meghitt, bensőséges rendezvényre hívta meg szombaton lelkipásztorait és híveit a marosvásárhelyi alsóvárosi református templomba.

A 14. században fejlődésnek indult város – Novum Forum Siculorum – legszebb ránk maradt öröksége a marosvásárhelyi Vártemplom. 

Az Erdélyi Református Egyházkerület földrajzi határai kezdettől fogva egybeesnek a történelmi Erdély határvonalával.

A reformáció 500. évfordulójára készülve hadd álljon előttünk annak az egykori wittenbergi szerzetesnek az alakja, aki elég bátor volt ahhoz, hogy kiszögezett tételeivel, tanításával a feje tetejére állítsa az akkori világot, annak gondolkodásmódját.

500 éves a reformáció   

– Mindenszentek délutánján –

Október végéhez közeledve a legtöbben lélekben már készülnek két jeles nap valamelyikére. A protestánsok a reformáció ünnepét október 31-én, a római katolikus testvéreink pedig a mindenszentek napját november 1-jén, illetve a halottak napját november 2-án ünneplik.

Székelyföldi zarándokcsoport járt nemrégiben Medzsugorjéban Hajlák Attila-István lelkész vezetésével. A zarándokút adott alkalmat az alábbi beszélgetésre.  

A 16. század első felében a reformáció szele elérte Erdélyt is. A középkori egyházszervezetet egyre több hitújító mozgalom ostromolta.

Gyakorló lelkipásztorként kíváncsi voltam, mit mond a nagyvilág a reformációról, erről az ötszáz éves egyházi – és nem csak egyházi – mozgalomról. 

Hajlák Attila ezt a zarándokutat Kalkuttai Teréz anya tiszteletére ajánlotta fel, akit egy nappal korábban avatott szentté Ferenc pápa. 

Csodálatos napsütés, jókedvű fiatalok, színvonalas koncertek, ifiversenyek – így jellemezhető pár szóban a szabadtéri ifjúsági keresztény zenefesztivál. 

A Magyar Unitárius Egyház keretében működő egyháztársadalmi szervezetek, a Gondviselés Segélyszervezet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), idén az ötödik SegédKezek kalákatábort szervezték meg.

A minden hónap első szerdáján zajló találkozók támogatói a jezsuita és a református egyetemi lelkészségek.