vasárnap, december 17, 2017

Hitvilág

Amikor 1934-ben világgá kiáltotta fájdalmát a szétszórt mezőségi települések sorvadó, a többségbe beolvadó szórványmagyarságáról, Földes Károly mezőújlaki lévita tanító nem tudta, hogy mennyire érzékeny, nyolcvan év távlatából is egyre időszerűbb és fájdalmasabb témával „lármázza fel” az erdélyi köztudatot.

Diakóniai munka a Maros megyei református egyház keretében

A Marosvásárhely–Kövesdombi Unitárius Egyházközség az egyik legfiatalabb a marosvásárhelyi protestáns egyházközségek között.

A „baptista” megnevezés a görög „baptizó” szóból származik, amely „alámerülést” jelent. Nem mi választottuk magunknak, azért ragadt ránk, mert az első keresztyén gyakorlathoz hűen végezzük a hitvalló felnőttkeresztséget a víz alá merítés által.

Mindannyiunk számára ismert tény, hogy Marosvásárhely korszerűsítése, mai képének kialakítása, a vidéki település urbanizált központtá tétele a 20. század eleji mozgalmas időszakban következett be, azokban a boldog békeidőkben, ami a városlakók tudatában elválaszthatatlan Bernády György nevétől.

Szováta is csatlakozott a ReforMaraton 500 elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek keretében a reformáció 500. emlékéve alkalmából októberben a Kárpát-medence mintegy kétszáz településére elvitték Luther Márton 95 tételét, és mindezt 500 órai futással.

A protestáns templomok fejlődését nagyban meghatározták a történelmi események és a művészettörténeti korszakok. 

A mai Teleki–Bolyai-könyvtár két nagy (a Teleki és az egykori marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtára) és több töredékkönyvtár állományából, valamint az új, 1947 után vásárolt könyvekből tevődik össze.

Marosvásárhely sorban nyolcadik református gyülekezetének létrejöttét a Gecse utcai egyházközség híveinek megnövekedett létszáma tette szükségessé.

A marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolát 1990 őszén alapították a történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szervezete. 

Áll Marosvásárhely Forradalom utcai 6. számú házán egy fehér márványtábla: ebben a házban élt és alkotott Tolnai Lajos 1868 – 1884 között. 

A Katolikus Családpasztorációs Iroda szervezésében október 3-án, kedden indul az őszi jegyeskurzus Marosvásárhelyen. 

Az 1970–80-as évek túlzott iparosítása és az egyre nehezebb vidéki életfeltételek miatt a környező falvakból sok református család költözött Marosvásárhelyre. Ebben az időszakban épült a Kövesdomb és Tudor lakótelep.

Májusban indult a ReforMaraton 500 szervezése. Az volt a terv, hogy október hónapban 500 óra alatt 500 protestáns templomhoz, közösséghez visszük el Luther Márton 95 tételét. 

A Marosvásárhelyi Református Egyházközség számára fontosnak tartott levelek megőrzésének igénye már a reformációt követő évtizedekben megmutatkozott.

Ha az ember a Szabadság utcáról az oroszpiac felé tér, a Vihar utcán kell keresztülmennie. Ennek az eldugott kis utcának az elején egy templom áll, egyszerűen, de méltósággal, kicsit a házak, fák közt elrejtve.

Augusztus 21–27. között

150 éves a marosvásárhelyi kórusmozgalom (részlet)

A reformációt követően, a javarészt átöröklött templomokban újfajta liturgiai tér alakult ki, amelynek jellegzetes berendezéstípusai születtek: a templom piacán álló úrasztala, a mellette helyet kapó szószék, éneklőszék. 

1804-ben a Főkonzisztórium Bolyai Farkast hívja meg a kollégium megüresedetett matematika tanszékére. 

A mai, más értékrend szerint élő ember nehezen értheti meg azt a mércét, ami szerint Bethlen Kata élt, s ezért magát Bethlen Katát is, az ő árvaságát. 

A Károlyi Gáspár Alapítvány – Marosvásárhely, Zsil u. 7. sz. – ingyenes angol nyelvtanfolyamaira lehet feliratkozni július 10-éig. 

Meggyesfalva történelmi múltját illetően azt is tudnunk kell, hogy Hunyadi János erdélyi vajda jóvoltából hosszú évszázadokon át hűbéri birtok volt, ami nagyon meghatározta a korábban falu (ma már városnegyed) vallási és gazdasági fejlődését.

A reformáció a sákramentumok kiszolgáltatásának rendjében jelentős változást hozott, a korábbi ostya helyett a két szín alatti úrvacsorát vezették be.