szombat, április 21, 2018

Vlagyimir Putyin győzött

Orosz elnökválasztás

Az orosz elnökválasztáson a részvételi arány 67,49 százalékos a moszkvai idő szerint 10 óra 45 perckor rendelkezésre áló előzetes adatok szerint – jelentette ki Nyikolaj Bulajev, az orosz Központi Választási Bizottság elnökhelyettese hétfőn Moszkvában. Vlagyimir Putyint több mint 56 millió szavazattal választották újra. 

Bulajev szerint ezen adatok szerint a választáson 72.432.312 ember vett részt. A tisztségviselő szerint az adatbázisba két orosz körzeti választási bizottság, valamint 97 külföldi választási körzet adatait nem vitték még be.

Alla Pamfilova, a választási bizottság elnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfőre több mint 56 millió ember voksolt, ami a résztvevők 76,66 százaléka. Közölte, hogy ez „példa nélküli” eredmény az orosz választások történetében.

 

Putyin nem készül újabb alkotmányreformra

Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz államfő kijelentette, hogy nem készül újabb alkotmányreformra. A 65 éves elnök, akinek 2024-ben jár majd le az új mandátuma, Moszkvában vasárnap éjjel újságíróknak nyilatkozva nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy 2030 után vissza akar majd térni a hatalomba, és százéves koráig benne ülni. Elismerte, hogy gondolkodik mind a miniszterelnök személyéről, mind a kormány összetételéről, de leszögezte, hogy a kabinet átalakítása csak a május 7-i elnöki beiktatás után várható.  Egységre szólította fel Oroszországot a továbbhaladás érdekében az államfő akkor is, amikor a Kreml melletti Manézs téren ünneplő tömegnek megköszönte a választóktól kapott támogatást.

A vasárnap éjjel megtartott sajtótájékoztatóján Putyin nemzetközi ügyekről szólva kifejezte Oroszország készségét a Nagy-Britanniával való együttműködésre a Szkripal-ügy felderítésében. Szavai szerint a médiából értesült arról, hogy Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és lányát megmérgezték Angliában.

Az elnök „gyalázatnak” és a nemzetközi szabályok megsértésének nevezte, hogy Ukrajna korlátozta a területén tartózkodó orosz állampolgárokat szavazójoguk gyakorlásában. Ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszország erre a lépésre „semmivel sem fog válaszolni”. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és Kína mindent megtesz majd a kétoldalú együttműködés fejlesztése érdekében.

A voksok 76,04 százalékának összesítése alapján a már az első fordulóban győztes Putyin 76,1, a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 12,3, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinivszkij 6, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,5 százalékot kapott. A többi négy jelölt 1 százalék alatt teljesített.

 

Erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között

A The Washington Post szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztásával erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között. A napilap oroszországi tudósítói irodájának vezetője orosz elemzőket idézve jutott erre a megállapításra.

Gleb Pavlovszkij, aki korábban a Kreml tanácsadója volt, mára azonban Vlagyimir Putyin éles bírálója lett, azt nyilatkozta az amerikai lap tudósítójának, Anton Troianovskinak, hogy Putyin „szétrombolta a kormányzati rendszert”, és ezért Moszkva „külföldön lesz aktívabb”. Pavlovszkij azonban nem fejtette ki, hogy konkrétan mire is gondolt. 

 

Európa a hibás 

A német sajtó hétfői kommentárjai szerint a minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő mellett szólt az előző napi oroszországi elnökválasztáson, és Európa is hibás abban, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak. Oroszország gazdasági és társadalmi problémái azonban az utóbbi években elmélyültek, és az újraválasztott orosz elnök adós a jólétre vonatkozó ígéreteinek beváltásával.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárjában kiemelte, hogy Putyin hatalmának első éveiben sok orosz élete jobb lett, a kilencvenes évek káoszának helyét átvette a stabilitás és a biztonság, a kőolaj árának világpiaci emelkedése révén beindult gazdasági fellendülés pedig a lakosság jelentős részére érezhető volt. Mindez azonban már a múlt, Oroszország gazdasági és társadalmi problémái az utóbbi években elmélyültek, és a „minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe az egyetlen érv, ami még Putyin mellett szól” – írta a FAZ, felidézve, hogy a 2012-es elnökválasztáson „zuhanórepülésben” volt a népszerűsége, az ukrajnai Krím félsziget bekebelezésével viszont ismét „szédítő magasságba” emelkedett. A liberális Süddeutsche Zeitung kiemelte, hogy Putyin újabb győzelmével megérett az idő, hogy az elnök beváltsa a jólétre vonatkozó ígéreteit.