szombat, április 21, 2018

Variációk „fogfájásra”

Az egyik megyeközpont polgármestere múlt hét végi sajtótájékoztatóján kijelentette: tekintettel a munkája mennyiségére és eredményességére, illetve az általa menedzselt európai uniós pályázatok sikerességére, minimum 4 000-5 000 eurós fizetés járna neki. Nem ez volt az első alkalom, amikor arról beszélt, hogy elégedetlen a több mint 13 ezer lejes fizetésével. Véleménye szerint többet érdemelne. Vagyis még több pénzre fáj a foga.

Egy másik elégedetlenkedő a közismerten Románia első számú terroristájaként emlegetett, illetve a román újságírók iraki elrablása nyomán hírhedtté vált Omar Hayssam. Az illető a börtönviszonyokra panaszkodik, ugyanis az említett terrorcselekmény miatt éppen 23 évi börtönbüntetését tölti. Azt mondja, hogy fáj a foga, illetve fogproblémái vannak, amelyeket a börtönigazgatóság nem vesz elég komolyan, és nem engedi, hogy kinti magánrendelőben kezeltesse a fogait, hanem a börtönorvosra bízta, akit viszont az érintett nem tart méltónak arra, hogy ezt a fontos kezelést elvégezze. Pedig saját megítélése szerint megérdemelné. A rettenetes igazságtalanság miatt perbe is fogta a börtönt. Vagy talán csak egy-egy kirándulásra „fáj a foga”? Netán arról van szó, hogy ezek az emberek annyira el vannak telve magukkal, hogy azt hiszik, nekik minden kijár: pénz, szolgáltatás, kényelem fogdában vagy szabadon? 

A reális és közönséges fogfájásról szólva: egy kozmetikai cikkeket gyártó cég felmérése szerint a románok 20%-a még soha nem mosott fogat, sőt a legkevesebbet költi tisztálkodásra, egy vidéki lakos 

átlagosan négy szappant és egy dezodort használ el évente. Ez lehet a magyarázat arra, hogy az unióban nálunk van a legtöbb fogatlan ember. Ha cinikusak lennénk, azt mondhatnánk, hogy a foguk sem fáj. De nem vagyunk azok, ezért felhívjuk a figyelmet arra, amit az Európai Bizottság bukaresti képviseletének vezetője mondott múlt heti sajtótájékoztatóján. Azt, hogy bár Románia gazdasági fejlődési üteme meghaladja az Európai Unió átlagát, továbbra is megmarad a társadalmi egyenlőtlenség és a szegénység, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi kategóriák, elsősorban a vidékiek és a gyerekek körében. Minden második romániai gyereket a szegénység kockázata fenyegeti. 

Tény, hogy az EU-ban Romániában a legnagyobb a szakadék a gazdagok és szegények között. 2015-ben a leggazdagabbak és legszegényebbek közötti legkisebb különbséget Csehországban és Szlovákiában regisztrálták (3,5-szörös), ez Szlovéniában és Finnországban 3,6-szoros, Belgiumban és Hollandiában 3,8-szoros. A legnagyobb különbségek Romániában voltak (8,3-szoros, ezzel „megelőztük” Bulgáriát is. Nem beszélve arról, hogy esetenként 225.000 gyermek éhesen fekszik le az országban. 

Ez a szomorú valóság, ez teszi még ellenszenvesebbé az említett polgármester vagy az első számú terrorista „fogfájását”.