szombat, április 21, 2018

Törvénymódosítások egy betegközpontúbb egészségügyért

Fotó: Karácsonyi Zsigmond

Több olyan törvénymódosító kezdeményezés látott napvilágot az utóbbi időben, amelyek egy jobban működő, betegközpontúbb egészségügyi rendszer irányába mutatnak. Többek között kevesebb utánajárással juthatnának hozzá a betegek az őket megillető ingyenes és ártámogatott receptekhez, illetve küldőpapírokhoz, ugyanakkor több pénzhez juthatnának a kis kórházak – számolt be a napokban tartott sajtótájékoztatóján dr. Vass Levente parlamenti képviselő. 

Nemrég a képviselőházban megszavazott törvénymódosítás értelmében több költségtételt számolhatnak el a megyeszékhelyeken működő sürgősségi kórházaknak, de a módosítás lehetővé teszi a minisztériumi finanszírozást azon kórházak esetében is, amelyek nem megyeszékhelyen működnek, de sürgősségi eseteket látnak el. 

A törvénymódosító csomag kidolgozásában mind az RMDSZ-frakció, mind pedig Vass Levente, Maros megyei képviselő nagymértékben részt vállalt. 

A módosításnak köszönhetően Maros megyében például a dicsőszentmártoni, segesvári, szászrégeni, marosludasi, Hargita és Kovászna megyében pedig pl. a gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi vagy székelyudvarhelyi kórházak nagyobb mértékű finanszírozáshoz juthatnának az egészségügyi minisztériumtól érkező összegek révén. 

– Megnöveltük azon kategóriák számát, amelyeket a költségvetési tételekben a minisztériumnál ezek a kórházak elszámolhatnak, például a gépek javítása, ezek fenntartási költségei. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a vidéki kórházak a megyei sürgősségi kórházaktól távol eső településeken élő betegeket látják el, és mindenkinek alkotmányos joga a sürgősségi ellátáshoz való hozzáférés, ezért az egészségügyi minisztérium nagyobb részt kell vállaljon ezen kórházak finanszírozásában a betegek hatékonyabb ellátása érdekében – mutatott rá a parlamenti képviselő. 

Mint mondta, két új fontos passzus került be a törvénybe, amelyek értelmében mind a magán-, mind pedig az állami kórházak különböző osztályai a jobb betegellátás biztosítása végett összevonódhatnak, és mindenik viheti tovább a megyei egészségügyi igazgatóságtól, valamint a különböző akkreditáló bizottságoktól szerzett saját jóváhagyásait. Ez azt fogja eredményezni, hogy a kórházak vezetői és az osztályvezetők, illetve a kórházak adminisztratív tanácsának a vezetői könnyebben tudják majd az osztályokat úgy alakítani, hogy jobb legyen a betegellátás – számolt be a politikus.

 

Kitolható a nyugdíjkorhatár

Ugyancsak az egészségügyi rendszer jobb működését hivatott biztosítani, ezért fontos része a képviselőházban nemrég megszavazott törvénytervezetnek az orvosok nyugdíjazási korhatárának a kitolása, azaz a 65 éves nyugdíjkorhatárt elért orvosok tovább folytathatják a tevékenységüket 67 éves korig, amennyiben erre igényt tartanak. Vass Levente hangsúlyozta, ez nem kötelező érvényű rendelkezés, hanem egy opcionális korhatár, azaz a két év folyamán az érintett orvosok bármikor kérvényezhetik a nyugdíjba vonulást. 

– Fontos, hogy, bár ádáz vita alakult ki a szakbizottságon belül, a törvényben nem változott az a passzus, amely azt írja elő, hogy 65 éves korban mindenki meg kell váljon a vezetői tisztségétől, tehát osztályvezetőként, kórházigazgatóként nem maradhat tovább 67 éves korig. Nem vezetőkből van hiány, hanem orvosokból. Sajnos Romániában egyszerre van jelen az orvostöbblet és az orvoshiány. Egyetemi központokban, nagyvárosok környékén az orvostöblet, vidéki kisvárosokban, falvakban pedig az orvoshiány jellemző. Ezért a nyugdíjazási korhatár 67 évre való kitolása elsősorban a vidéket hivatott segíteni – fogalmazott. 

A jogszabálytervezet ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a továbbiakban a pontos helyzetkép érdekében az orvosi kollégiumok feladata lesz a megyék aktív orvosainak a nyilvántartása. 

Vass Levente szerint jelentős probléma, hogy az egyes intézmények, mint például az egészségügyi minisztérium, a biztosítópénztár, az orvosi kollégium mindig különböző adatokat közölnek arra vonatkozóan, hogy hány orvos gyakorolja a szakmáját Romániában, hányan kérték ki a bizonylatot azért, hogy elhagyhassák az országot, közülük hányan mentek el, hányan maradtak idehaza és hagytak fel az orvoslással. Erről soha senki egy pontos, tiszta képet nem tudott nyújtani, nem volt egy átfogó adatbázis erre vonatkozóan. Ennek hiányában soha nem lehetett felmérni, hogy országszerte, a megyékben vagy az egyes vidékeken mely szakterületeken milyen mértékű orvoshiánnyal küszködnek, illetve nem lehet tervezni, stratégiát kialakítani a hiány pótlására, amennyiben az adott területről pár éven belül nyugdíjba megy egy szakember. A képviselőházban megszavazott törvénymódosítás értelmében az orvosi kollégium feladata lesz pontosan és gyorsan feltérképezni, hogy Romániában hány aktív szakorvos van, ezek hol dolgoznak, és melyek azok a települések, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség a hiány pótlása érdekében. 

– Csak akkor lehet megoldani ezeket a hiányosságokat, ha pontosan látjuk, hogy hol vannak gondok, és az elkövetkező években milyen ütemben fognak súlyosbodni. Ezért rendkívül fontos, hogy végre van gazdája ennek a kérdésnek – hangsúlyozta a parlamenti képviselő. 

 

Egy sokadik adminisztratív eljárástól mentesítenék a családorvosi rendelőket

A sajtótájékoztatón szó esett az RMDSZ-es törvénymódosító javaslatról, amely a családorvosok válláról hivatott egy pluszterhet levenni, azaz eltörölnék a családorvosi rendelők akkreditációs kötelezettségét. Dr. Vass Levente kifejtette: tekintettel arra, hogy a családorvosi rendelőket bizonyos időszakonként mind a megyei közegészségügyi igazgatóság, mind a biztosítópénztár ellenőrzi és értékeli, úgy látták jónak, hogy mentesíteni kell őket egy újabb adminisztratív eljárástól, annál is inkább, hogy jelenleg az, hogy eleget tegyenek a szóban forgó akkreditációs rendelkezésnek, ötévente öt-hatszáz eurós költséget jelent a családorvosoknak. 

– Ezáltal sikerülne csökkenteni a családorvosokra nehezedő terheket, hiszen sem a béreik, sem pedig a családorvoslásra szánt finanszírozás nem növekedett olyan mértékben, ahogyan kellene ahhoz, hogy a méltányosság megmaradjon a kórházi orvosok és a családorvosok között – fejtette ki az orvos-politikus. 

 

Ne sétáltassák fölöslegesen a beteget

Ellenszavazat nélkül fogadta el a szenátus plénuma a Vass Levente képviselő által kezdeményezett törvénymódosító tervezetet, amelynek célja, hogy a betegek kevesebb utánajárással jussanak hozzá az őket megillető ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez, küldőpapírhoz, illetve a betegszabadság esetén szükséges iratokhoz – jelentette be a képviselő. 

Jelenleg azok a páciensek, akik olyan szakorvoshoz fordulnak, akinek nincsen szerződése a biztosítópénztárral, amellett, hogy kifizetik a vizsgálat költségeit, attól a lehetőségtől is elesnek, hogy az illető szakorvos ott helyben ingyenes vagy ártámogatott receptet, esetleg küldőpapírt állítson ki számukra további vizsgálatok elvégzése végett. Mindezért el kell menni a családorvoshoz, ami jelen esetben fölösleges utánajárást jelent. Amennyiben érvénybe lép a módosítás, ezentúl minden szakorvosnak joga lenne ingyenes és ártámogatott receptet írni, illetve küldőpapírt vagy betegszabadságot igazoló papírt kiállítani, akkor is, ha nincs szerződése a biztosítópénztárral. 

– Ez azért fontos, mert ha egy beteg – esetleg azért, hogy ne kelljen sorban álljon – úgy dönt, hogy a kórházi járóbeteg-rendelő helyett magánrendelőhöz fordul, és kifizeti a vizsgálat árát, ott helyben is megkaphatná az ingyenes vagy ártámogatott receptet, illetve a további kivizsgálásokhoz szükséges küldőpapírt, hiszen biztosítottként ehhez joga van. Miután már látta egy szakorvos, ne kelljen visszamenjen a családorvosához és ott kérje a nem ártámogatott recept átírását ártámogatottá, vagy a küldőpapír kiállítását – mutatott rá az RMDSZ szakpolitikusa.