csütörtök, június 21, 2018

Staféta

Alig váltották le a nyelvtani és kifejezésbeli botlásai miatt sokat kritizált korábbi tanügyminisztert, aki máramarosi tájszóval ízesítette beszédét, bukovinai utódjáról máris kiderült, hogy nyelvhelyesség dolgában az elődjénél is többet bakizik. Egyik beszédében pedig egy moldvai tájszót, „a pamblicát” használta, ezért a miniszteri meghallgatásra három pántlikával és nyelvtankönyvvel várta az ellenzék. Egyébként a tájszót a lexikonok szerint a magyarból vették át a román nyelvbe, ami nem csoda, hisz szülővárosát, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia koronatartományának részét képező Falticsént 1779-ben bukovinai székelyek alapították. Így kerülhetett be a bukovinai tájszavak közé a sváb Bandl szóból magyarosított népies pántlika zöngésített alakja. 

Nyelvészkedésen innen és túl, mégsem a tájszavakat írnám az említett két miniszter rovására. Ami a távozó szakszervezeti vezérből miniszterré avanzsált matematikatanárt illeti, a testneveléstankönyv bevezetése és az egységesített tankönyvek visszavezetése mellett „forradalminak” nevezett újítása abból állt, hogy miniszteri rendelettel februárra hozta előre az érettségi szóbeli vizsgáit. Ez egyrészt ellentmond annak a józan logikának, miszerint csak az a diák állhat érettségire, aki átmenő jeggyel végezte el a 12. osztályt. Nos, februárban ez még korántsem tisztázódik, másrészt az előírások szerint a felmérés ilyen mértékű átalakítását a cikluskezdő osztályokban lehet bevezetni, legrosszabb esetben az elmúlt tanév végén már tudniuk kellett volna a diákoknak, így hát nem törvényes – állítják a szakszervezetek. A diákok többsége viszont örül, hiszen megszabadultak a négy szóbeli vizsgától, aminek nem nagy a tétje, hiszen csak minősítést kapnak, és egyesek azt remélik, ha sikeresen szóbeliztek, akkor a legszigorúbb tanárnál is meg kell hogy kapják az átmenő jegyet a tanév végén. 

Hogy ne maradjon le elődjétől a szucsávai egyetem rektorából lett vadonatúj tanügyminiszter, aki szintén bajban van a nyelvtani egyeztetésekkel, bejelentette, hogy a kisérettségit, azaz a képességvizsgát fogja „forradalmasítani”. A Falticsénben érettségizett és a jászvásári egyetemen mérnöki diplomát szerzett professzor azt az igazságtalanságot akarja kiküszöbölni, miszerint az általános iskolai négy év átlaga 20 százaléknyit jelent a képességvizsga végső osztályzatában. Tervei szerint ezt a 20 százalékot a román nyelv és matematika, valamint a nyolcadik osztályos földrajz- vagy történelemdolgozatok átlagával fogja helyettesíteni, miután ötödik osztálytól kezdődően a szóban forgó félévi dolgozatokat elképzelése szerint országosan egységes tételek alapján fogják megírni a diákok. Az egzotikus utakra már-már bérlettel rendelkező szucsávai rektornak látszólag fogalma sincs arról, hogy az országban tanulnak nemzetiségi diákok is, ahogy arról sem, hogy az egységes dolgozatok bevezetése nyomán az általános iskolás diákoknak a fele sem fog eljutni a nyolcadik osztály végéig. 

Azt azonban nehéz lesz túlszárnyalni, amikor elődje – aki jelenleg a szenátus oktatási bizottságát vezeti – a kérdésre, hogy mit szól párttársa javaslatához, miszerint törvénybe kellene iktatni a kiskorúakat megrontó pedofilek kasztrálását, azt válaszolta, hogy ő is készül benyújtani egy törvénytervezetet arról, hogy az elemi osztályokban meg kell szüntetni a jelenleg alkalmazott minősítést, és nyugati mintára kell átszervezni a kisiskolások tudásának a mérését. Kár, hogy Caragiale nincs már, és így a sok tragikomikus téma a „földön hever”!