szerda, június 20, 2018

Sportnap a Hifánál

Mozgássérültek a ligetben

Szombaton a marosvásárhelyi székhelyű Hifa Románia Egyesület tagjai a ligetben találkoztak szabadtéri együttlét, sporttevékenységek, hétvégi kikapcsolódás céljából.

A nevetéstől, gitárszólótól, énekhangtól visszhangzó kellemes hangulatban a fogyatékkal élők nehézségeiről kérdeztem a jelenlévőket azzal a céllal, hogy valamelyest betekintést nyerjünk a mindennapi gondjaikba, melyek az egészségesek számára észrevétlenek.

Amint Csata Éva, a HIFA ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, évente több ízben is szerveznek sportnapot, amelynek célja az együtt töltött tartalmas kikapcsolódás és az, hogy a tagok kipróbálhassanak olyan sportágakat is, amelyekhez nem lenne hozzáférésük. A 150-200 tagot számláló egyesületnek más megyékben is vannak jogosultjai, a hasonló összejöveteleken általában ötven-hatvan személy vesz részt. A polgármesteri hivatal is egyre gyakrabban támogatja a rendezvényeiket, amint az igazgató kifejtette, nagyobb események előtt is megkeresik az egyesület vezetőségét, a helyszín megközelíthetőségéről is próbálnak egyeztetni.

Felvetésünkre az egyesület ügyvezetője a mozgássérültek gondjai között az intézményekbe való akadálymentes bejutás hiányát említette. Arra a kérdésre, hogy anyagilag önfenntartók-e az egyesületi tagok, név szerint említette azokat, akiknek jelenleg is van állásuk, illetve alkalmazásban voltak, jelenleg pedig nyugdíjasok. Jó hírként újságolta, hogy nemrég egy cég képviselője vette fel a kapcsolatot az egyesület vezetőségével, állítólag munkát ajánlanának fel a mozgássérülteknek, következik a feltételek megtárgyalása, és remélhetőleg ez újabb lehetőséget biztosít a fogyatékkal élő, de dolgozni akaró személyeknek. 

Simon Judit, a Hifa Románia Egyesület elnöke azokat a törvényes előírásokat említette, amelyeket nem tudnak érvényesíteni. Mint jelezte, a törvény értelmében amennyiben a súlyos fogyatékkal élő kórházi kezelésre szorul, mellette maradhat a gondozója. Ezt a törvény által szavatolt lehetőséget azonban nehezen sikerül érvényesíteniük. Az oktatás kapcsán elmondta, hogy véleménye szerint a normál közoktatásban érdemes tanulniuk a mozgáskorlátozott, de szellemileg egészséges gyerekeknek, ehhez azonban meg kellene teremteni a keretet, hogy mindenki által hozzáférhetővé, könnyen megközelíthetővé váljék az iskola. Az akadálymentesítések kapcsán jelezte, hogy az út- és járdafelújítások nyomán sok helyütt az egykori akadálymentesített járdaszakaszok most valódi kihívást jelentenek a kerekes székkel közlekedőknek. A macskakövek, térkövek, a gyalogátjáróknál kialakított vízelvezető sáncok mind megannyi nehézséget jelentenek a mozgássérülteknek. A polgármesteri hivalba pedig mindmáig nem tudnak bejutni, amennyiben ügyintézés miatt keresik fel a hivatalt, a hátsó bejáratnál kell jelentkezniük, ahol az ügyfélfogadó szobába lejön az illető osztály munkatársa és segítségével intézkednek. 

 

Mozgássérültek lépcsőzése

Györfi Júliát helyi tanácsosi minőségében kérdeztük, aki a Szabad Emberek Pártja színeiben került bejutó helyre a tanácsosi listán. Mint elmondta, azzal a céllal vállalta el a POL felajánlását, hogy tanácsosként valóban tenni tud sorstársaiért. Mint kifejtette, eddig nem volt képviseletük a helyi tanácsban, így a sérelmeik orvoslására általában csak ígéreteket kaptak, amelyek hamar feledésbe merültek. Meggyőződése, hogy a közösség tagjaiként ott van a helyük a döntéshozók közelében, hogy kifogásaikat elmondhassák, törvény által szavatolt jogaiknak érvényt szerezzenek. Eddigi tapasztalatai szerint a helyi önkormányzat nem vette igénybe mozgássérült személy szakmai tanácsait, talán ezzel is magyarázható az akadálymentesítések háttérbe szorítása a megyeszékhelyen, vagy azok szakszerűtlen kivitelezése, melyek révén a megépített szakaszok is használhatatlanná váltak. A másik gond, amit említett, az, hogy tavaly decembertől 25%-kal nőtt a mozgássérültek gondozóinak a javadalmazása és a személyi gondozói juttatás, amit januártól kellett volna folyósítson az önkormányzat, ez idáig azonban nem kapták meg a különbözetet. Mint hangsúlyozta, fontos, hogy a mozgássérültek is képviselve legyenek a tanácsban annak érdekében, hogy ne szülessenek olyan döntések, melyekkel utólag a fogyatékkal élők nem tudnak mit kezdeni.

Nagy Kinga Katalinnál ötéves korában diagnosztizáltak izomsorvodást. Mint megtudtuk, angol és román nyelv és irodalmat oktat ismerősök gyermekeinek, fiataloknak, felnőtteknek egyaránt. A Petru Maior Egyetem ötéves képzésén szerzett oklevelet, mint hangsúlyozta, számára az intézmény emeleti termeibe való feljutás jelentette a legtöbb nehézséget. „Sokszor éreztem, hogy feladom, mert az emeletre való feljutás rettentő fizikai nehézséget okozott. Nem is annyira a vizsgák miatt izgultam, mint a feljutás nehézségei aggasztottak. Édesanyám lépcsőfokról lépcsőfokra emelt, lefele már nem volt annyira megerőltető. Sokszor az évfolyamtársaim is segítettek, de elég volt egyetlen óvatlan pillanat és elestem. Ha nincs a családi háttér, biztosan feladtam volna a továbbtanulást. Nagyon fontos lenne az akadálymentesítést már az általános iskolák szintjén elkezdeni, hiszen aki tanulni akar, az már ott nehézségekkel szembesül” – mondta el az általa megélt és nap mint nap tapasztalt nehézségeket, miközben észrevétlen szegődött hozzá egy barátságos kölyökkutya, és nem mutatott hajlandóságot arra, hogy választott gazdiját egykönnyen magára hagyja.