csütörtök, június 21, 2018

Soha nem hallott regék is elhangzottak

Jubileumi ünnep a Tündér Ilona-völgyben
Fotó: Bodolai Gyöngyi

Közel negyven kisdiák szavai nyomán múltunk eseményeinek meseszerűvé szelídített változata elevenedett meg március 10-én, szombaton a jobbágyfalvi művelődési ház kellemes, kényelmes nagytermében, ahol a harmadik osztályos tanulók regemondó versenyének megyei szakaszát tartották. A versenyhez illő hangulatot a Tündér Ilona-völgyben a községbeli Tündérkert színjátszó csoport legkisebb tagjai teremtették meg az ördögök eszén túljáró tündérasszony történetének előadásával.

Csíkfalva község településeinek óvodában és elemi osztályokban tanító pedagógusai figyelmes, kedves vendéglátóknak bizonyultak, amire valóban szükség volt, hisz a verseny több órán át tartott. A kincsesládából Hajdú Sára, a sámándobossá átváltozó csíkfalvi tanítónő húzta ki az aranyalmát a regék címével, és tűzte fel sorra a mesefára. Ahogy ez a regemondó versenyeken szokás, népviseletbe öltözött kisdiákok ültek be a meseszékbe vagy álltak meg előtte, hogy az őseinktől örökölt kincs egy-egy patinás darabját megosszák, továbbadják társaiknak, a közönségnek. Jó volt látni, hogy néhányan milyen igényes, szép, minden elemében eredeti viseletben álltak színpadra. Majd elkezdődött a több órán át tartó regefolyam, amelyben hosszú időn keresztül mindenki újat, mást mondott, mint az előtte levők. Közismert és beavatottak számára is ismeretlen történeteket hallottunk a csodaszarvas legendájától az erdélyi várakon, fejedelmek, úrnők és szolgalegények, táltosok és tündérek történetén át a Medve-tó keletkezéséről szóló legendáig. Mivel a színpad magasan és viszonylag messze volt a közönségtől, a hangosabban, nyomatékosabban mesélő gyermekek jobban magukra vonták a közönség figyelmét. Ennek ellenére, ha elképzelem, hogy mennyi munka, gyakorlás volt a négyórás műsor mögött, akkor láthatatlanul is szeretném megsimogatni minden résztvevő buksiját, és kezet szorítani a tanítókkal, szülőkkel, akik a gyermekeket felkészítették, és a megye távoli településeiről kora reggel útnak indultak, hogy a 9 órára meghirdetett versenyre elérjenek. Bár tíz mesélő után a szervezők tánccal, játékkal, teával, kaláccsal próbálták ébren tartani a résztvevők figyelmét, valahol a huszadik rege után a gyermekek láthatóan elfáradtak, figyelmük elkalandozott, ahogy a felnőtteké is. Pedig sok kiváló regemondó fordult meg az utolsó percig is a színpadon. Talán maradandóbb élmény lenne, ha idő és mód adódna a körzeti szakaszok megszervezésére. Évekkel ezelőtt ugyanis a szervezők sem gondolták, hogy a vetélkedő ennyire népszerű lesz, és ennyi sok gyermeket sikerül megnyerni a regemondásnak.

Annyi ügyes kisdiák fordult meg a színpadon, hogy nem lehetett könnyű dolga a Bárdosi Ilona nyugalmazott tanítónő, a verseny ötletgazdája, Szász Gyöngyvér marosvásárhelyi, Fodor Ildikó sáromberki, Kulcsár Tünde nagyernyei tanítónő és Falka Emőke nyárádszeredai magyartanár alkotta zsűrinek, amikor el kellett dönteniük, hogy kik kerüljenek az első helyekre. Értékelésük szerint a vámosgálfalvi Szabó Sára (tanítónő Fekete Rozália), a mezőmadarasi Balázs Irénke Gizella (Kali Katalin) és a nyárádremetei Kacsó Kriszta Johanna (Jakab Ibolya) regélt a legszebben, így ők jutottak tovább az országos szakaszra. Négyen különdíjat kaptak, hatan dicséretben részesültek. Végül a színpadra szólítottak minden gyermeket és a felkészítő pedagógusokat is. 

A regélő diákokat köszöntötte Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, a zsűri nevében Bárdosi Ilona szólalt fel, aki tíz évvel ezelőtt lelkes kolléganőivel együtt megszervezte az országot átfogó regemondó versenyt is.

Elmondta, hogy a résztvevők tanúi lehettek a legendák születésének, és megtapasztalhatták a magyar rege- és mondavilág gazdagságát, hisz a 41 bejelentkező diákból alig néhányan mondták ugyanazt a regét. Örömmel nyugtázta, hogy négy olyan új regét hallott, ami soha nem hangzott el az eltelt tíz év során. Arra kell törekedni, hogy minden gyermek a saját településének, vidékének még élő legendáival jelentkezzen a vetélkedőre, meghallgatva azokat az idős embe-reket, akik még ismerik a történeteket. Rege, monda, viselet, tánc, ének akkor fog fennmaradni, ha éltetjük őket. Vannak kegyetlenül szorongató évek, de akkor is élni kell, és mondani a regéket, amelyek akkor kelnek életre, ha van, aki továbbadja őket, és elmenjen születésük helyére – mondta a zsűri elnöke. Bárdosi Ilona kitért arra is, hogy a gyermek hangjának megfelelő regét kell választani, továbbá, hogy beszélni csak beszélve lehet megtanulni. Regéléskor is a mindennapi beszédhez kell igazodni, mert egy mondaton belül csak egy szó, és minden szónak csak az első szótagja hangsúlyos. A hang színe a szemben és az arcban is kell tükröződjön, és nagyon fontos a szemkontaktus a közönséggel és végül a hosszú és rövid hangzókat figyelembe vevő helyes beszéd. 

Fejes Réka, a tanítókért felelős tanfelügyelő is köszönetet mondott a versenyzőknek és felkészítőiknek, hogy sikerült megvívni a harcot az idővel, továbbá a szervező Csíkfalvi Általános Iskola lelkes pedagógusainak, akik a tizedik illetve a huszadik évfordulóhoz méltó ünnepséget szerveztek. A műsorvezető pedig kolléganői, valamint a bevezető műsor szereplői és felkészítőik mellett a támogatóknak is megköszönte, hogy hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.