szerda, május 23, 2018

Siker a kisebbségvédelemben

Úgy tűnik, hogy kedvező szelek vették szárnyukra az európai őshonos kisebbségek kezdeményezéseit. Az EU 500 millió lakosából 40 millióan élnek elszakítva többségi nemzetüktől, jobbára azért, mert fejük fölött ide-oda tolták a határokat. Csupán néhány országban biztosítják számukra a többségi nemzetéihez hasonló jogokat, s védelmükben az Európai Bizottság hosszú éveken át „merev és érzéketlen” maradt. Ami nem meglepő, ha azon európai nagyhatalmak belső „szennyesére” gondolunk, amelyek erőszakkal érték el kisebbi lakosságuk beolvasztását a többségbe. 

Feltételezhetően az Európa felé irányuló emberáradat kellett ahhoz, hogy a valós és álmigránsok befogadásában élen járó országok képviselőinek változzon a véleménye. Csáky Pál, Szlovákia EP-képviselőjének a kezdeményezésére az Európai Parlament plénuma február 7-én először hozott határozatot az őshonos kisebbségek diszkriminációjának a megtiltásáról, jogaik széles körű védelméről, kötelező érvénnyel az Európai Bizottság és a tagállamok számára. A határozat védi a kisebbségek önazonosságát, biztosítja nyelvi jogaik érvényesítését, támogatja anyanyelvű oktatásukat. Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a kisebbségek képviselőinek helyet kell biztosítani a közéletben, és tiltja a diszkrimináció, a gyűlöletbeszéd minden formáját. A dokumentum tartalmazza, hogy ezek az előírások az EU-tagállamok mellett a csatlakozás felé tartó országokra, Szerbiára és Ukrajnára is érvényesek. Bár az Európai Parlament baloldali és liberális politikusai a tárgyalások során azt akarták elérni, hogy a határozatot összemossák, kiterjesszék a migránsok, az új vallási vagy egyéb, például a szexuális kisebbségek jogaira is, ezt sikerült kivédeni – olvasható többek között az MTI beszámolójában.

Az Európai Parlamentben hozott határozat mellett az lehet az áttörő lépés, ha az Európai Bizottságot is sikerül meggyőzni a kisebbségvédelem fontosságáról, aminek az eszköze a Minority SafePack (azaz a kisebbségvédelmi javaslatcsomag) lehet – hívta fel a figyelmet Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Mint ismeretes, az elkövetkező kevesebb mint két hónap alatt az egymillióból még négyszázezer aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság jogszabályt alkosson „a kisebbségek szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatáról, az egyenlő bánásmód szabályozásáról többség és kisebbség között”.

Örvendetes tény, hogy a jelek szerint Magyarország is tevékenyen bekapcsolódott az aláírásgyűjtésbe. Miután a Grindeanu vezette román kormány az Európai Bíróságon megtámadta az EB határozatát, amellyel a kisebbségvédelmi javaslatcsomag bejegyzését rögzítette, az ukrajnai tanügyi törvény azon előírása, amely a kisebbségek nyelvén történő oktatás felszámolására vonatkozott, a román közvéleményt is mélyen felháborította. Az ellentmondáson meg sem lepődtünk, hisz régen tudjuk, hogy a kettős mércék országában élünk. 

Abban az esetben, ha az Európai Bizottság létrehozza a kisebbségi jogok tiszteletben tartását felügyelő rendszert is, talán reménykedhetünk abban, hogy a gyűlöletbeszédtől csöpögő egyes román sajtótermékek és a magyarellenességét időnként nem titkoló közmédia is kénytelen lesz visszafogni magát, és egy magyar iskola ellehetetlenítése sem valósítható meg olyan könnyen, mint ahogy a marosvásárhelyi katolikus iskola esetében történt.