szombat, november 25, 2017

Rendkívüli munkaidő és távmunka

A Munkatörvénykönyv új szabályozásai és alkalmazásuk

A jelenléti napló vezetésének fokozottabb ellenőrzése, a törvényes szigorítások és a területi munkaügyi felügyelőségek közleményei kapcsán felvetődött azon alkalmazotti kategóriák helyzete, amelyek foglalkoztatottsága a munkavégzésük jellegéből adódóan nincs helyhez és időhöz kötve. Kérdéseinkkel a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztériumhoz és a helyi felügyelőséghez fordultunk. 

A Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium válasza értelmében a munkaórák számának nyilvántartása a munkáltató kötelessége, ezt a 2003. évi 53-as számú törvény szabályozta, amit a 2017. évi 53-as sürgősségi kormányrendelettel módosítottak. A törvény 119-es cikkelyének előírásai értelmében a munkáltatónak kötelessége minden egyes alkalmazott által ledolgozott órát nyilvántartásba venni, a jelenléti naplóban megjelölve a munkaidő kezdetét és befejezését, és azt bármikor a munkaügyi felügyelők rendelkezésére bocsátani. 

A törvényhozó a munkáltatóra bízta, hogy papír vagy elektronikus formában tartja nyilván a munkaprogram kezdetét és végét, de azt a belső rendszabályzatba bele kell foglalni. Az összesítő jelenléti nyilvántartás alapját az alkalmazottak munkahelyén lévő nyilvántartási dokumentumok képezik.

 

Rugalmas munkaprogram

Az olyan specifikus tevékenységek, amelyek elvégzéséhez az alkalmazott jelenléte nincs meghatározott időintervallumhoz kötve, az alkalmazott beleegyezésével vagy annak kérésére a munkáltató személyre szabott munkaprogramot határozhat meg a 2003. évi 53-as számú törvény 118-as cikkelye értelmében. A személyre szabott munkaprogramok révén lehetőség nyílik rugalmas munkaidő-szervezésekre. A napi munkaprogram két részre osztható: egy fix időszak, amikor a személyzet a munkahelyén tartózkodik és egy változó periódus, amikor az alkalmazott megválaszthatja az érkezés és távozás időpontját, a naponta ledolgozandó összmunkaidő betartásával. A személyre szabott munkaprogram az említett törvény 112-es és 114-es cikkelyeinek betartásával alkalmazható.

Az olyan jellegű tevékenységek esetében, ahol az alkalmazott jelenléte a munkahelyén nem kötelező jellegű és otthonában is végezheti munkahelyi tevékenységét, a munkaprogramját maga határozza meg, a munkáltatónak azonban jogában áll ellenőrizni a tevékenységét az egyéni munkaszerződésben leszögezett feltételek szerint. 

A minisztériumi válasz szerint a kormány elfogadta a távmunka szabályozására vonatkozó törvényt, amely parlamenti elfogadásra vár. Ez a munkahelyen kívüli tevékenységet helyezi törvényes keretek közé, amelyet nem a munkáltató szervez meg, hanem az információs technológia alkalmazásával – internet, okostelefon stb. – végezhet az alkalmazott. 

 

Rendkívüli munkaidő – túlóra

Vannak esetek, amikor egy szolgáltatónak fix munkaprogramja van – például egy autószerelő műhely –, és a munkaidő lejártával érkezik egy új ügyfél, akinek járművét sürgősen meg kell javítani. Kiszolgálása a munkaidő túllépésével járna, ami elvileg bírságot vonhat maga után. Miként járhat el a munkáltató úgy, hogy a törvényességet is betartsa? – kérdeztük.

A minisztériumi válasz értelmében ilyen esetekre is van megoldás. A teljes munkaidővel foglalkoztatott alkalmazott ugyanis túlórázhat. A Munkatörvénykönyv 120–124. cikkelye értelmében a pluszórákat 60 naptári napon belül fizetett szabadnapokként vagy óraként kivehetik, illetve a következő hónapban ki kell fizetni a túlórákat. Amennyiben a fizetett túlórás javadalmazás nem lehetséges, a pluszmunkát a fizetéshez csatolt pótlékkal lehet kifizetni, amely a ledolgozott pluszórák összegével egyenértékű, és amely nem lehet kevesebb, mint az alapfizetés 75%-a.

Ellenben, ha az alkalmazott egyéni munkaszerződésében részmunkaidő szerepel, a Munkatörvénykönyv 105. cikkelye 1-es bekezdésének c betűje értelmében tilos pluszórákat vállalni, kivételt képeznek a rendkívüli beavatkozások vagy olyan sürgős munkálatok, amelyek baleset-megelőzés érdekében szükségesek vagy egy esetleges baleset nyomának az elhárítása végett elkerülhetetlenek.

A Maros Megyei Munkaügyi Felügyelőségtől is tájékozódtunk, a válaszuk szerint a 2003. évi 53-as sz. újraközölt törvény 113-as cikkelye szerint egyheti munkaidőt egyenletesen kell elosztani, az öt munkanap nyolcórás munkaprogramot és két pihenőnapot kell tartalmazzon. A munkavégzés jellegétől vagy az egységtől függően a munkaidőt egyenetlen időszakokra is fel lehet osztani, de a heti 40 órás munkaidőt be kell tartani. Az egyenetlen munkaprogramot, illetve a sűrített munkahét konkrét fogalmát a munkáltatónak kötelessége a kollektív munkaszerződésben rögzíteni, annak hiányában pedig az egység működési szabályzatában (regulament intern).