péntek, július 21, 2017

Oxigénbuborék a hazai gazdáknak

Agrovilág – mezőgazdaság, vidékfejlesztés, agroturizmus
Nem csak a piacokon vásárolhatunk hazai termékeket (Fotó: Vajda György)

Módosult a hazai termékek felvásárlását szabályozó törvény   

 

Több mint egyéves folyamatot követően Klaus Johannis államelnök elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amely megváltoztatta az élelmiszertermékek forgalmazására vonatkozó korábbi, 2009. évi 321-es törvényt. A módosítás lényege, hogy az élelmiszertermék-forgalmazók a polcra helyezett termékeik (tojás, gyümölcs, zöldség, méz, tejtermékek) 51%-át hazai őstermelőktől kell felvásárolják. 

Mint ismeretes, a hazai mezőgazdasági termékek felvásárlópiaca igencsak beszűkült a behozatal miatt, ugyanis a nagyáruházak előszeretettel importáltak jóval olcsóbb külföldi élelmiszereket. A törvénymódosító javaslat előterjesztői között voltak a parlament mezőgazdasági bizottságának tagjai, dr. Kelemen Atilla és Chirteş Cristian Maros megyei képviselők is, akik hat más társuk mellett a hazai mezőgazdászok érdekében kiálltak a jogszabály-módosítás mellett. A módosító javaslat indoklásában többek között az áll, hogy a szupermarketek nemcsak Romániában, de Európában is „önkényesen” építik ki az ellátást biztosító ügyfélkört. Sajnos, az 1989 után vásárlási szokások leginkább ezeknek a nagyáruházaknak kedveztek, hiszen bizonyított tény, hogy az emberek nagy többsége hétvégén nagyobb mennyiségben ezekben a kereskedelmi egységekben vásárol. Egyre kevesebben vásárolnak a zöldség-gyümölcs piacokon, az egyetlen helyen, ahol – a közélelmezési egységek kivételével – a hazai termesztők eladhatták termékeiket. Más országokban – Németország, Magyarország, Spanyolország, Ausztria – a szupermarketek nyitva tartását szabályozták, s ennek hatására érezhetően nőtt az őstermelők áruja iránti érdeklődés. 

Mindezekre hivatkozva 2015 májusában kezdeményezték a képviselők az élelmiszertermékek forgalmazására vonatkozó 2009. évi 321-es törvény módosítását, amely a hosszas folyamatot követően végül 2016. június 12-én vált törvényerejűvé, és a 2016. évi 150-es törvényként tartalmazza mindazokat a szabályozásokat, amelyek kötelezővé váltak az élelmiszertermék- forgalmazók számára. Az új törvény szerint az engedélyezett jogi személyiséggel rendelkező forgalmazók kötelesek a polcra helyezett áru legalább 51%-át a rövid élelmiszerellátó láncon keresztül beszerezni, kivételt képeznek a 2 millió eurónál nagyobb – lejben – üzleti forgalmú egységek. A következő termékekről van szó: hús, tojás, gyümölcs, zöldség, méz, tejtermékek és pékáru. A törvény azt is leszögezi, hogy a hústermékek kizárólag hazai farmokban tartott állatoktól kell származzanak. A 100%-osan hazai termékek esetében azonban a termelőnek, termesztőnek biztosítania kell az érvényben levő állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági törvénynek megfelelő feltételeket. A jogszabály szerint „a rövid élelmiszerellátó lánc olyan korlátolt mennyiségű közvetítőkből áll, akik egy meghatározott területen termelői, feldolgozói és fogyasztói viszonyban állnak”. Ez a cikkely kiegészült még egy nagyon fontos előírással: tilos bármely kereskedőnek közvetítőkön keresztül szolgáltatást igényelni. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály kizárja a viszonteladókat, ugyanakkor ezekre a termékekre vonatkozóan megszüntették a raktározási (polc-) illetéket, és ami fontos: szorgalmazza a helyi, akár földrajzi védjegyű termékek forgalmazását. Ennek egyik feltétele, hogy a húsok esetében fel kell tüntetni a címkén az állat származási (ország), születési, tenyésztési helyét, a vágóhidat, illetve a feldolgozóegység nevét. 

A kereskedőnek ugyanis jogában áll visszautasítani a szerződést, amennyiben a termelő nem tudja biztosítani a megfelelő mennyiséget, illetve valamilyen minőségi hiányosságot tapasztal az áru átvételekor, sőt akkor is, ha nem idejében szállítják le a terméket. Amennyiben a felek úgy egyeznek meg, hogy a leszállítást követően veszik át az árut, 24 óra alatt írásban is rögzíteni kell az adásvételt. A kereskedőnek kötelezően a hazai terméket reklámozó, promováló rendezvényeket kell szerveznie. A törvénysértésért 100.000 és 150.000 lej közötti bírságot helyeztek kilátásba. 

A jogszabály módosításának fontosságát jelzi az is, hogy a legnagyobb pártok – PNL, PSD, RMDSZ – is támogatták a kezdeményezést, és a képviselőházban döntő többséggel, 293 szavazattal fogadták el. Nini Săpunaru, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke kifejtette, kiiktatták a törvényből azt a cikkelyt, amely szerint hétvégeken Romániában is be kell zárni a szupermarketeket, de a törvény elég világosan biztosítja azt a keretet, amelynek alapján a hazai termelők direkt módon tudnak friss árut juttatni a nagyáruházakba, amennyiben betartják az uniós és a hazai élelmiszerbiztonsági előírásokat. 

A törvény nagy esélyt ad arra, hogy a mezőgazdaság az ország gazdaságának húzóágazata legyen, és arra ösztönzi a termelőket, hogy értékesítő termékcsoportokat, szövetkezeteket hozzanak létre, amelyek keretében biztosíthatják a megfelelő mennyiségű és minőségű árut a nagyáruházaknak és természetesen a kialakult felvásárolókörüknek. Hogy ez mit is jelent igazából, a jövő évben derül majd ki, de mivel a törvény már érvénybe lépett, az idei termés is eljuthat a nagyáruházak polcaira. A „labda” a termesztők, tenyésztők és feldolgozók térfelén van.