csütörtök, december 14, 2017

A MOGYE vezetőségén múlik a felvételi esélyek egyenlősége

Könnyebb volt kémiából vizsgázni

Sokan szóvá tették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tartott idei felvételi vizsga eredményeit, többek között azt is, hogy viszonylag alacsony átlaggal is felvételt nyert a diákok egy része. Miért vesztett népszerűségéből a gyógyszerészi és az orvosi pálya? Miért nem a legjobbak választják? Esetleg a diákok képességeivel van a baj, hiszen azt mondják, hogy az ország komoly egyetemei közül a MOGYE-re volt a legkönnyebb felvételt nyerni az idén. 

Az elmúlt években kiderült, hogy a rendszerváltás előtt is működő orvosi és gyógyszerészeti egyetemek közül a marosvásárhelyi az egyetlen, ahol csak egy tantárgyból, biológiából vagy kémiából kell vizsgázni, míg a többi ötön mindkettőt kérik. A vásárhelyi kedvezmény nem véletlen, hiszen vonzza a román jelentkezőket, akik a szélesebb választási lehetőség ellenére, a könnyebb bejutás reményében a MOGYE mellett döntenek. Ha az eredményeket a felvételizők arányában vizsgáljuk, a magyar szakra jelentkező diákok teljesítménye körülbelül azonos román társaikéval, de mivel az utóbbiak többen vannak, többen érnek el magasabb jegyet, és a fizetéses helyek többségét is elviszik.

– Mi változott az idén, ami a magyar diákok jegyét ilyen mértékben befolyásolta? – kérdeztem dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanártól, akik a tételeket összeállító bizottság tagja volt. 

– Az elmúlt évben biológiából 25 kérdés a tankönyvből volt, ezeket a diákok tökéletesen megtanulták, és a jó válaszok emelték a jegyet. Az idén teljesen új kérdéseket kaptak. Tovább nehezítette a feladatukat, hogy a tételkészítő bizottság több fejezeten átívelő kérdéseket állított össze. A korábbi évekhez hasonlóan, a cél az volt, hogy ne csak felismerjék az adott szövegrészletet, hanem értsék, és tudják alkalmazni is a tanultakat. Az óvásoknál voltak, akik azt kifogásolták, hogy miért voltak klinikai jellegű kérdések is, de ez esetben is csak a tankönyvben szereplő ismereteket kellett alkalmazni.

Mondok egy példát: a könyvben szerepel a vérnyomás normál értéke, és egy másik fejezetben, hogy bizonyos hormon hogyan befolyásolja a vérnyomást. Mi nem azt kérdeztük, hogy mennyi a normál érték, és egy külön kérdésben, hogy milyen hatásai vannak a hormonnak, hanem a kérdés úgy szólt, hogy egy adott vérnyomású betegnél (a diáknak kellett eldönteni, hogy az alacsony-e vagy magas), a hormon hatását fokozó vagy gátló gyógyszert indokolt-e adni. Egyébként ez volt az egyik legnehezebb kérdés. 

– Szükség van-e az ilyen elgondolkoztató  kérdésekre, miközben a középiskola inkább a memorizálást helyezi előtérbe?

– A felvételi vizsga célja az, hogy különbséget tudjunk tenni a nagyon jó, jó, közepes, gyenge és felkészületlen diákok között. Ezért kell szerepeljenek olyan nehéz kérdések is, amelyek a jók és a nagyon jók közötti különbséget tükrözik. Lényegében az átmenő jegyet minden bejutó diák el tudta érni, nem maradtak üres helyek.

– Azonosak voltak-e a kérdések mind a két tagozaton?

– Igen, és a tételek összeállítása során a munka nagy részét az tette ki, hogy ellenőriztük: mindkét könyvben pontosan szerepel-e az információ, ne legyen különbség az eredeti angol biológiakönyv román és magyar fordítása között. A kérdéseket együtt írtuk a román kollégákkal. Hol a román, hol a magyar verziót fogalmaztuk át, hogy összhangban legyen a könyvvel, de előfordult az is, hogy az egyik nyelven megírt kérdésre a másik könyvben nem volt egyértelmű a válasz, ilyenkor kárba ment a munkánk, és „eldobtuk” a kérdést. A tévedések kizárása érdekében a tételeket négy vegyes csapat készítette, és utána a teljes bizottság ellenőrizte az összes kérdést.

A különbségek véleményem szerint abból adódtak, hogy választani lehetett a biológia és a kémia között. A „körtét az almával” eleve nem lenne szabad összehasonlítani. Ráadásul, a szabályzatnak megfelelően, biológiából egy vagy két helyes válaszos kérdések szerepeltek, míg kémiából minden kérdésre csak egy helyes válasz volt, a javítás pedig „minden vagy semmi” rendszerben történt, így az idén könnyebb volt kémiából vizsgázni. Ebből adódik, hogy a román tagozat általános orvosi szakának 135 tandíjmentes helyére hetvenen jutottak be azok közül, akik kémiából, és 62-en azok közül, akik biológiából vizsgáztak. Ide három roma jelentkező is felvételt nyert. Összesen 473 jelentkező írt tesztet biológiából és 112 kémiából, tehát a biológiát választó diákoknak 13 százaléka, a kémiát választók 62 százaléka jutott be tandíjmentes helyre. A jelentkezők rájöttek, hogy kémiából könnyebb vizsgázni.

Biológiából a román és a magyar felvételizők nagyon hasonlóan teljesítettek. Az utólagos visszajelzések szerint ebből a tantárgyból tűntek túl nehéznek a kérdések. A kémiát a magyar diákok kisebb arányban választották a román diákokhoz képest (a magyarul vizsgázók 9%-a, míg a románul felvételizők 19%-a), ráadásul kémiából az átlageredmény több mint fél jeggyel gyengébb volt a magyar jelentkezőknél, mint román versenytársaiknál. 

– Nem lehetne-e olyan tesztet összeállítani, hogy mindkét tantárgyból legyenek fejezetek a vizsgára?

– A tételkészítő bizottság tagjainak többsége is ezt javasolja, hogy a fontosabb egyetemekhez hasonlóan zárjuk ki a párhuzamosságot. Reményeink szerint a vezetőség is elemezni fogja a helyzetet, hiszen az idén először fordult elő, hogy többen jutottak be kémiával, mint biológiával az orvosi szakra. Legjobb a két tárgyból álló egységes teszt lenne, a két helyes válaszos kérdések bevezetése kémiából csak részmegoldás jelentene.

– A gyógyszerészeti karon az orvosinál kisebb általánossal jutottak be, s maradt hely az őszi felvételi vizsgára is. Miért veszített népszerűségéből ez a szak?

– Azt hiszem, ez országos trend, más egyetemeken is tapasztalható az érdeklődés csökkenése. Ennek ellenére a múlt évhez képest a vásárhelyi egyetem gyógyszerészeti szakára több magyar diák felvételizett az idén (40 a tavaly, míg 51 az idén). 

– Összességében a magyar nyelvű képzésekre idén több vagy kevesebb volt a jelentkező? 

– Nem változott számottevően a jelentkezők száma. Egyedül a nővérképzőre jelentkeztek érezhetően kevesebben.

 Véleményem szerint nem kell távlati következtetéseket levonni abból, hogy az idén alacsonyabb jeggyel jutottak be a magyar felvételizők, mert – ahogy említettem – biológiából nehezebb volt a dolguk, ami a teljesítményüket is befolyásolta, továbbá az eredmények egyik évről a másikra hullámzóak lehetnek. A magyar tagozatra bejutó hallgatók száma szempontjából fontos lenne, hogy jövőre se csökkenjen a felvételizők száma, sőt, ha lényegesen többen jönnének, volna esély, hogy a közös versenyben meghirdetett tandíjas helyekre is bejussanak magyarul tanuló diákok.

Szeptemberben 20 magyar nyelvű általános orvosi és öt fogorvosi helyet hirdet meg az egyetem, az angol képzéshez hasonlóan, évi 5000 eurós tandíjas módban; továbbá a szabadon maradt tandíjas gyógyszerészeti helyekre is lesz újabb felvételi.