szombat, augusztus 19, 2017

Milliárdokat érő tollvonások

Drágulni fog az üzemanyag. És ezzel együtt szinte minden termék. A kormány azonban máson is ügyködik. Egész pontosan a haszonbérleti törvény módosításán. A jogszabályváltozást meglépni azonban igencsak kockázatos. Elsősorban a jövőben épülő, Románián is áthaladó gázvezetékek építőit, a gáz- és kőolaj-kitermelőket, áramszolgáltatókat érintené igen kellemetlenül az intézkedés. Az érvényben levő, 2004-ben hozott haszonbérleti törvényben az ország vállalta, hogy 10 évig változatlan értéken tartja a  haszonbérleti díjakat, amelyek a tengeri gáz- és kőolaj-kitermelés esetében  3% és 13,5% között mozognak. A jogszabály alapján megkötött szerződéseket évente meghosszabbították.  Közben bevezették, majd törölték az oszlopadót, liberalizálódóban van az energiapiac. Emiatt jövő évben a villanyáram drágulása várható. Közben visszaadni készülnek a környezetszennyezési illetéket, az államháztartási hiány túlzott növekedésének kockázata minden bizonnyal az unió elégedetlenségét vonja maga után. 

Mintha a kapkodás, fejetlenség jellemezné a bukaresti „számolókat”. Egyrészt pénz kellene az államkasszába, másrészt az érdekcsoportokat is ki kell szolgálni, de a népnek is a kedvében kell járni. 

sCsakhogy a kecske és káposzta politikával valakinek az érdeke óhatatlanul sérülni fog. És nem valószínű, hogy a nemzetközi nagybefektetők érdekeit fogják mellőzni, hiszen dollármilliárdokról van szó. 

Lehet, hogy túl nagy falat az adópolitika a jelenlegi kormánynak. Megint el találják számolni magukat, mint tették a korábbiak a 7 centes,  üzemanyagra kivetett jövedéki adó esetében. Mert kiderült, hogy a bevezetéséért felelős Liviu Voinea „kicsit” elszámította magát, a 7 centes luxusadótól várt havi 50 millió eurós bevétel helyett 11 millióval csökkentek a bevételek. A 7 centes adó bevezetése tehát nagy gazdasági fiaskónak bizonyult. A volt kormányfő, Victor Ponta annak idején beismerte, hogy az államkasszába befolyt összegeket nem sikerült kellő mértékben beruházásokra fordítani. Most megint „számolgatnak” az illetékesek, és úgy gondolják, hogy többletjövedelmet jelent majd a haszonbérleti törvény módosítása, az üzemanyag jövedéki adójának drágítása. De az is lehet, hogy új érdekcsoportok léptek színre, és ha a költségvetés bánja is, valakiknek érdeke a változtatás.  A nemzetközi szerződéseket azonban igen negatívan érintené a „drágító” kormányintézkedés. A beígért béremelések, adónövelések és -csökkentések kavalkádjában ennek a vállalkozó és „kreatív” kormánynak szeme előtt vajon lebeg-e konkrét, legalább rövid és középtávú terv, elképzelés, megalapozott gazdasági számítások?  Vajon hányszor lehet ugyanazt a hibát elkövetni kormányszinten? Ezekre választ, sajnos úgy tűnik, csak „menet közben” kapunk.