csütörtök, szeptember 21, 2017

Megáll az idő

A magyar film története Marosvásárhelyen

Gothár Péter kultfilmjével, a Megáll az idővel folytatjuk magyar filmtörténeti vetítéssorozatunkat május 21-én, vasárnap 19 órától a Művészeti Egyetem vetítőtermében (Köteles Sámuel utca 6.). A mostani vetítés alkalmával az éppen egy éve elhunyt marosvásárhelyi születésű Rajhona Ádám, a két évtizede távozott Kakassy Ágnes és a szintén marosvásárhelyi Szabó Lajos színművészekre emlékezünk. Meghívott: Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, aki a filmről, rendezőről és a filmben szereplő erdélyi színészekről beszél.

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei MADISZ-szal, a K’Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen filmtörténeti vetítéssorozatot indított Marosvásárhelyen 120 éves a magyar film címmel. A 11 alkotásból álló sorozat a némafilmes korszakból indulva egy-egy rendező filmtörténeti korszakot meghatározó alkotását mutatja be Marosvásárhelyen is.

Május 21-én, vasárnap 19 órától a Művészeti Egyetem vetítőtermében folytatjuk a sorozatot, melynek kerében levetítjük Gothár Péter kultikus alkotását, a Megáll az idő című filmet.

A Megáll az idő a magyar filmtörténet egyik kultikus alkotása a ’60-as években játszódik, főszereplői lázadó fiatalok, életüket azonban meghatározzák az ’56-os forradalom utórezgései. Kezdő képei 1956. november 4-én játszódnak Budapesten, és a történet 1967. december 31-én zárul. Gábor és Dini testvérek, apjuk a forradalom után elszökött az országból, társát elítélték, de miután szabadul a börtönből, ő lesz a két fiú nevelőapja. Gábor az orvosi egyetemre készül, bár tudja, hogy apja miatt nem sok reménye van a felvételre. Dini gimnazista. Szukics Magdába szerelmes, és a negyedikes Pierre-t bámulja. Az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák. Dinit egyre mélyebb válságba sodorják bontakozó érzelmei, nevelőapja megalkuvó intelmei és a felnőttvilág sok más ellentmondása. Miután egy botrány miatt Pierre-t kizárják a gimnáziumból, lopott autón Dini és Magda is elindul vele Nyugatra. 

A ’60-as évek jellemzője: amit ki kell mondani és amit be kell mutatni, Gothár Péter szerint ez a mozdulatlanság. Ha létezik Magyarországon kultfilm, akkor a Megáll az idő az. Talán törvényszerű is volt, hogy az ’56-ról és a kádárizmusról szóló legjobb filmet a nyolcvanas évek pesti under-groundja csinálja meg.

A film zenéjét a kolozsvári születésű Selmeczi György szerezte.

A film egyik szerepét az éppen egy éve elhunyt marosvásárhelyi származású, Jászai Mari-díjas Rajhona Ádám örökítette meg. Rajhona Ádám 1966-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Tagja volt 1966–1974 között a Temesvári Állami Magyar Színháznak, majd 1974 decemberében Magyarországra települt. 1975–1982 között a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1982–1989 között a budapesti Katona József Színház (alapító tag), 1990–1991-ben a veszprémi Petőfi Színház, 1991–1995 között pedig a kecskeméti Katona József Színház tagja. Ezt követően egy évadra a Thália Színház tagja lett, majd szabadúszóként dolgozott, 1998-tól haláláig a Vígszínház tagja volt.

Szintén Marosvásárhelyen végzett a kolozsvári születésű Kakassy Ágnes, akinek távozása óta éppen két évtized telt el. 1997. május 10-én távozott a mennyei színpadra. Kakassy Ágnes 1962-ben végzett szintén Marosvásárhelyen, és ugyancsak a temesvári színház tagja volt 1973-ig. Innen szerződött Nagyváradra, ahol korai haláláig játszott. 

Marosvásárhelyen született és végezte színművészeti tanulmányait Szabó Lajos, aki a magánéletben Kakassy Ági férje volt. Eredetileg díszletmunkás volt, 1956-ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. 1962-ig a Temesvári Állami Magyar Színház művésze volt. Onnan Kolozsvárra szerződött, majd hét év után visszatért Temesvárra. 1971-ben Nagyváradra költözött, és haláláig a színház magyar tagozatának színésze volt.

A vetítés előtti percekben Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója a filmalkotásról, rendezőről és a filmben szereplő erdélyi színészekről mesél.

A filmet román felirattal vetítjük. 

Kósa András László igazgató, Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet