szerda, január 24, 2018

Koronás képmutatás

Holnap helyezik örök nyugalomra az utolsó román királyt, akinek tiszteletére háromnapos gyászt hirdettek. Nagyot fordult a világ röpke negyedszázad alatt, hiszen az egykori uralkodót a rendszerváltás hajnalán gyakorlatilag karhatalmi kísérettel toloncolták ki az országból, első hazatérési kísérletekor. Nagyjából ugyanazok, akik ma a legsűrűbben hullatják könnyüket a ravatalánál. De ezt már rég tudni lehetett, hogy így lesz, hiszen valamirevaló politikus akár az élő ördöggel is cimborál, ha abból haszna származik.

Márpedig a királyság intézményének a népszerűségi indexe óriási manapság, ami főleg annak a fényében érdekes, hogy a társadalom aktív rétege legfeljebb szülői, de inkább nagyszülői elbeszélésekből hallhatott az éppen hét évtizede megszűnt királyságról. Hetven év után mégis ezrek várták az uralkodó gyászmenetét, és helyenként azt skandálták, hogy a monarchia megmenti az országot.

Ebből látni, hogy a királyság népszerűségét az értékválság táplálja. Mert azt sem gondolta volna senki, nemhogy huszonhét, de hetven éve sem, hogy ezt az országot lehet úgy vezetni, hogy milliók meneküljenek el belőle békeidőben, mert elegük van abból, hogy a politikumnak a saját és a klientúrája érdeke fontosabb az adófizető boldogulásánál.

De tévedés az, hogy a monarchia megmentené az országot vagy bárkit is a lakói közül. Az biztos, hogy diplomáciai téren ez az ország rengeteget köszönhet a királyi háznak, és az is megér egy elvi vitát, hogy ha a rendszerváltáskor visszaállítják a királyságot, akkor mi alakul másként. Nem biztos, hogy sokkal előbbre tartanánk, mint most. Hiszen a királyság intézményét azért kellett szó szerint importálni az országba, mert nem akadt annak idején legény a gáton, aki a két hegyen túli fejedelemségből egy működőképes államot tudott volna faragni. És amíg létezett a királyság, addig sem volt egy nyugati mérce szerinti jogállam, pedig korszerű alkotmányt és törvényeket is importáltak, még a királyi ház előtt.

Csakhogy, legyen egy országnak bármilyen modern állami berendezkedése és jogrendszere, ez önmagában még nem sokat ér tartalom nélkül, hiszen mindezt működtetni is kell, felkészült és a közérdek szolgálata iránt elkötelezett emberekkel. Na, ebből van hiány kies tájainkon! És ezt nem fogja megoldani helyettünk senki az égadta világon. Az országot egyedül a felelősen gondolkodó és cselekvő választópolgárai tudják megmenteni, mert a végső hatalom az ő kezükben van.