kedd, május 22, 2018

Kastélyok és városok védelmében az információ erejével

Fotós, informatikus, vállalkozó, de újabban rendezvényszervezéssel is foglalkozik, mindezt egyetem mellett. Szabadidejében azon dolgozik, hogy minél több ember megismerje és megszeresse Erdélyt. Ferencz Andrással beszélgettünk. 

Ferencz András hat éve kapott egy fényképezőgépet ajándékba nagyapjától, azóta a fotózás hivatássá vált számára.

– Az elején, mint minden kezdő fotós, én is a legkézenfekvőbb témához, az emberhez nyúltam. Portrékat készítettem, rendezvényeket fotóztam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy ez nem nekem való – emlékezik vissza a kezdetekre András.

A helyét kereső fotós beiratkozott a Népművészeti Iskolába fotó szakra. Az egyik kirándulás alkalmával Gernyeszegre, a Teleki-kastélyhoz látogattak el, ahol az volt a feladat, hogy mindenki mutassa meg egy fotóval azt, hogy milyennek látja a különleges épületet.

– Akkor készítettem egy panorámát a kastélyról, a következő hétvégén a Haller-kastélynál jártunk, azt is lefotóztam ugyanúgy. Mikor édesapám meglátta a képeket, azt mondta, hogy ezek jók, menjünk, s készítsek még másról is.

A képek csak szaporodtak, az új szenvedély nyoma végül kiállítás, később a kastély leírását három nyelven tartalmazó album lett. 

– Jártunk a kiállítással Sáromberkén, Vásárhelyen, Kolozsváron, de néhány hónapig a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeumban is ki volt állítva, s úgy éreztük, hogy létre kell hozni ezt az albumot, különben két év munkája feledésbe merül – magyarázza András. 

A könyvet végül egy magyarországi pályázat révén sikerült megvalósítani. Elmondta: nagy öröm volt, hogy magyarok, románok egyaránt dicsérték a kezdeményezést, és értékelték azt, hogy olyan kastélyokat ismerhetnek meg, amelyek a környezetükben vannak, de eddig nem tudtak róluk. 

András nemcsak a kastélyok szerelmese, néhány éve azon is dolgozik, hogy minél több környékbeli várost megismertessen az emberekkel.

– Amerikában szembesültem azzal, hogy ha valaki tudja is azt, hogy hol van Erdély, semmit nem tud róla, csak annyit, hogy valami köze van Drakulához. Úgy éreztem, ezen változtatni kell – indokolja. 

András külön oldalon népszerűsíti Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyöt, Segesvárt, de rengeteg ötlet és megmutatásra méltó hely van még a tarsolyában.

– Szeretnénk készíteni egy olyan portált, ami Erdély értékeit mutatja be fiatalos megközelítésből, fiatalok által használt platformokon. Van ötvenezer követőnk, meg kell mutatni nekik, hogy milyen különleges helyen élünk.

Fontosnak tartja, hogy a jelenleg elérhető és népszerű felületeket kihasználjuk, hiszen nagy potenciál van bennük.

– Így látom Marosvásárhelyt, de akár Erdélyt is: rengeteg potenciál van benne, de le kéne szokjanak az emberek arról, hogy mindent holnap akarjanak megcsinálni, és máris sokkal jobb lenne itt élni. 

 

André Krisztina