kedd, június 19, 2018

Innováció és digitális Európa az EP napirendjén

Vita a június 28-29-i uniós csúcs legfontosabb kérdéseiről

Az Európai Parlament e heti plenárisán Európa jövőjéről, illetve a június 28-29-i uniós csúcs legfontosabb kérdéseiről folyt a vita. Kedden délután az USA visszalépésének hatásairól vitáztak az EU külpolitikai vezetője, Federica Mogherini részvételével. A képviselők Európa biztonsága szempontjából tekintették át a döntés hatásait, de azt is megvizsgálták, hogy a lépésnek milyen következményei lehetnek az Irán és egyes uniós vállalatok (például a Total vagy az Airbus) közötti üzleti kapcsolatokra. 

Szintén kedden délelőtt vitatták meg a Tanács és a Bizottság képviselőinek részvételével az uniós vezetők június 28-29-i, brüsszeli találkozójánnak legfontosabb kérdéseit.

Az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli találkozójuk során a legsürgetőbb ügyekről: a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos következő lépésekről és (27 tagállam részvételével) a Brexit-tárgyalások előrehaladtáról egyeztetnek.

Eszmecsere az EU jövőjéről 

Tegnap reggel 10 órától Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke személyében a hetedik európai állam- vagy kormányfő folytatott eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel.

Rutte miniszterelnök és Antonio Tajani, az EP elnöke a vita után az Európai Parlament strasbourgi székhelyének protokollterme előtt tartott rövid sajtótájékoztatót.

A következő plenáris ülésen júliusban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szólal fel.

Rutte kormányfő előtt idén az alábbi állam- vagy kormányfők vettek részt hasonló vitán: Leo Varadkar ír miniszterelnök január 17-én, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök február 6-án, António Costa portugál miniszterelnök március 14-én, Emmanuel Macron francia elnök április 17-én, Charles Michel belga miniszterelnök május 3-án és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök május 30-án.

A drónok biztonságos röptetéséről

A Parlament jóváhagyta a drónok biztonságos röptetését célzó szabályokat, amelyek értelmében egységes biztonsági előírások lesznek érvényesek Európa-szerte. Ugyanakkor azt várják, hogy a jogbiztonság felpörgeti a piac fejlődését, illetve a modernizált repülésbiztonsági szabályok válaszolnak az új kihívásokra.

A képviselők ezért is támogatták a drónok biztonságos használatát garantáló új szabályokat és a repülésbiztonsági szabályok korszerűsítését.

Az új jogszabály célja, hogy egységes biztonsági előírásokat fektessen le az unióban, a gyártók számára pedig megteremtse a termék- és szolgáltatásfejlesztéshez elengedhetetlen jogbiztonságot. Jelenleg a drónok nagy részére nemzeti szabályok vonatkoznak, amelyek megnehezítik a fejlesztők dolgát.

Az új szabályok értelmében csak olyan drónok építhetők, amelyek működés közben nem sodornak mást veszélybe. A drónoknak kockázati besorolásuk alapján különböző biztonsági funkciókkal kell rendelkezniük: a gép tömegétől vagy üzemelési területétől függően kötelező lesz például az ütközéselhárító rendszer vagy az automatikus landolási funkció arra az esetre, ha a pilóta elveszti a kapcsolatot a géppel.

A drónpilótáknak ismerniük kell a rájuk vonatkozó szabályzást, és ügyelniük kell arra, hogy gépük repülés közben ne sodorjon veszélybe mást vagy a légteret használó egyéb járművet. Egyes drónpilótáknak képzésen kell részt venniük, mielőtt vezetni kezdik a drónt.

A drónpilótákat és gépeiket ezenkívül országonként regisztrálni kell majd azért, hogy baleset esetén azonosítható legyen a gép üzemeltetője. Ez a szabály a legkisebb drónokra nem vonatkozik.

Az Európai Bizottság feladata lesz, hogy az alapelvek alapján kidolgozza a részletes uniós szabályzást például a drónok maximális sebességére vagy egymástól kötelezően megtartandó távolságra vonatkozóan. Azt is a Bizottság dolgozza majd ki, hogy mely drónpilótáknak és drónoknak kell átesniük kockázati tanúsításon, kinek lesz kötelező a képzés, kit kell regisztrálni, és mely drónok esetében lesznek kötelezőek a további biztonsági funkciók.

A repülésbiztonsági szabályok korszerűsítése

A drónokra vonatkozó uniós szabályzás része az uniós repülésbiztonsági szabályok modernizálásának. A szabályfrissítés célja az volt, hogy az unió repülésbiztonsága továbbra is magas szintű maradjon, ugyanakkor a szabályok praktikusabbak és a kockázati tényezőkkel arányosabbak legyenek a következő évtizedekben várható forgalomnövekedés kezelésére.

A szabályok frissítésének eredménye emellett az is, hogy szorosabbra fűzik a válságzónák feletti átrepülés engedélyezésével foglalkozó uniós és nemzeti hatóságok közötti együttműködést. A Bizottság olyan szabványok kidolgozására is felhatalmazást kap, amelyek segítségével a bajba jutott repülők fekete dobozából a segítségnyújtás meggyorsítása érdekében valós időben letölthetők lesznek az adatok.

A képviselők 558 szavazattal, 71 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Az új szabályokat még az unió szakminisztereinek is jóvá kell hagyni.

Jelenleg a 150 kg-nál könnyebb drónok a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak, ezért a gyártóknak és üzemeltetőknek országonként eltérő tervezési és biztonsági előírásoknak kell megfelelniük.

A civil dróntechnológia a következő tíz éven belül az uniós repülési piac mintegy tíz százalékára (azaz évi kb. 15 millárd euróra) nőhet. A Bizottság szerint az iparág 2050-ig 150 ezer munkahelyet hozhat létre.

A további témák között az unió többéves költségvetési kerete, az innováció, a digitális Európa, a biztonsági és védelmi kérdések, valamint az eurózóna reformja szerepel.

A vitában a képviselők mellett az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, első alelnöke, Frans Timmermans és a bolgár tanácsi elnökség miniszterhelyettese, Monika Panayotova vesz részt.

 

Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája