szerda, május 23, 2018

Híres erdélyi magyarok (1000–1990)

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)

 

GROSZ DEZSŐ (Resica, 1898. febr. 17. – Temesvár, 1975. jún. 15.): romániai magyar újságíró, költő, műfordító. Középiskoláit Aradon, jogi tanulmányokat Bp.-en és Kolozsvárt végzett. Temesvárt ügyvédi irodákban gyakornokoskodott, majd hivatásos újságíró lett. A Munkáslap (1919–20) és az Esti Lloyd (1924), majd 1926-tól a Déli Hírlap belső munkatársa. Cikkeit, riportjait és könyvrecenzióit, valamint avantgardista fogantatású verseit s román és német költőket tolmácsoló műfordításait más lapok is közölték. Az 1934-ben felavatott temesvári Újságíróklub első igazgatójaként sokrétű társadalmi és közművelődési tevékenységet fejtett ki; rendszeresítette az irodalmi előadásokat, kiállításokat és hangversenyeket. Többek közt Indig Ottó, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Nagy Endre, Hunyady Sándor, Ligeti Ernő, Iron Marin Sadoveanu, Tabéry Géza tartott itt előadást vagy olvasott fel műveiből. A II. világháború után a Luptătorul Bănăţean és Sportul Popular munkatársa. 3000 kötetes kottagyűjteménye és zenei szakkönyvtára volt.

 

TAVASZY SÁNDOR (Póka, 1888. febr. 25. – Kolozsvár, 1951. dec. 8.): filozófiai író, ref. teológiai akadémiai ig. A kolozsvári ref. teológián tanult, majd két évig a berlini és a jénai egyetemen. 1910-től a kolozsvári ref. teológián előbb tanár, később ig. 1913-tól püspöki titkár, 1935-től püspökh. Számos folyóirat (Református Szemle, Pásztortűz stb.) szerkesztésében vett részt. Főmunkatársa volt az Erdélyi Helikonnak. 1923-tól szerkeszti Az út könyvtára c. sorozatot. F. m.: Az ismeretelmélet és a megismerés pszichológiája (Kolozsvár, 1914); Schleiermacher philoso-phiája (Kolozsvár, 1918); Kálvin János élete (Cluj-Kolozsvár, 1924); Kierkegaard személyisége és gondolkozása (Cluj-Kolozsvár, 1930); Erdélyi tetők. Úti élmények és természeti képek (Cluj, 1938); Erdélyi személyiségek (Bp., 1942); A két Apafi fejedelem (Kolozsvár, 1943); A szenvedés titka (Kolozsvár, 1947).

(Folytatjuk)

Összeállította: Kuti Márta