kedd, június 19, 2018

Folytatódik az önbecsapás

Lapunk évről évre jelezte mind a nyolcadik osztályt lezáró képességvizsga, mind az érettségi vizsga értékelésekor, hogy az eredmény nem felel meg a valóságnak, mert nem a VIII. és a XII. osztályt végzett diákok, csupán a képességvizsgára és érettségire jelentkezett tanulók száma alapján számították ki az átmenő jegyet elérők teljesítményének átlagát. 

A tanügyi berkekben jól ismert, de évek óta kegyesen elhallgatott helyzet az elmúlt napokban „brăilai jelenség” néven robbant be a romániai sajtóba. Egy tanügyi kérdésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezet, a Human Catalyst nyílt levélben jelezte a Közoktatási Minisztériumnak, hogy az osztály, az iskola vagy a tanfelügyelőség szintjén azt sugallják a leggyengébb diákoknak, hogy ne vegyenek részt a képesség- és az érettségi vizsgán, hogy ne rontsák az iskola és az összesítés nyomán a megye eredményét. Országos hazugságnak, csalásnak, kirekesztésnek nevezik a jelenséget, amely az általuk közölt statisztika alapján átfogja az egész országot, és véleményük szerint a kirekesztés során a romániai gyermekek tanuláshoz való alapvető joga sérül. 

A szervezet azért hozta fel Brăila megyét a legszembetűnőbb példaként, mivel ott az elmúlt évben a képességvizsga 7,29-es átlaga Bukarest municípium után országos viszonylatban a második legmagasabb volt. A dél-romániai megyének ezt úgy sikerült elérnie, hogy a nyolcadik osztályt végzett diákok 36,5 százalékát nem engedték képességvizsgára állni. Hasonlóan járnak el az érettségi előtt álló, esélytelennek vélt diákokkal. A jelenség a legnagyobb méreteket a szegényebb közösségekben, olyan településeken érte el, ahol többségében roma diákok járnak iskolába, de nem csak. Az alapítvány az országos helyzetről készült grafikont csatolva kéri a szaktárcát, hogy hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy ez az országot átfogó hazugság a jövőben ne történhessen meg, és szigorúan büntessék meg azokat, akik részt vesznek a csalásban. 

Figyelemre méltó a minisztérium válasza. Állítólag nem tudott a jelenségről, azon túl pedig a közvélemény tudomására hozza, hogy az üresen maradt helyek függvényében az általános iskola végzettjei a szak-, de még középiskolákba is beiratkozhattak képességvizsga nélkül. Azt is hozzátették, hogy évről évre annyi helyet hirdettek meg kilencedik osztályba, ahányan a nyolcadik osztályt elvégezték, ami igencsak megkérdőjelezhető, hiszen évek óta a vizsgára állók számához igazítják azt. Ahelyett, hogy a szaktárca megvizsgálná és orvosolná a zsúfolt tananyagtól roskadozó, a gyakorlásra szánt idő és a tankönyvek hiányával küszködő rendszer krónikus betegségeit, és a gyermekek képességeinek megfelelően árnyalná a számonkérés formáit, a jelek szerint az általános csalás további támogatására számíthatunk. A valós adatok ugyanis a kiemelkedő teljesítmények ellenére a romániai oktatás olyan méretű csődjéről tanúskodnának, ami nemzetközi viszonylatban sem tenne jót az ország hírnevének.