kedd, április 25, 2017

Fellendülőben a húsmarhatenyésztés

Erdély egyik húzó mezőgazdasági ágazata lehet
Nagy Péter Tamás (Fotó: Vajda György)

Kevesen tudják, hogy az Ákosfalva községhez tartozó Cserefalván létesült az ország egyik legnagyobb hússzarvasmarha-tenyésztő és -nemesítő farmja. Tulajdonosa, gazdája Nagy Péter Tamás állatorvos, aki állatnemesítésre szakosodott. Sokáig Bukarestben szakpolitikai téren is tevékenykedett, közben a család az édesapja segítségével farmot alapított és folyamatosan fejlesztette a gazdaságot. Jelenleg kizárólag a farm vezetésével foglalkozik. Azt reméli, hogy versenyképes gazdálkodással sikerül hosszú távon fennmaradni az Európai Unió piacán. 

 

Apró, de biztos kezdeti lépések 

A gazdálkodás mindig is jelen volt a család életében, hiszen Nagy Péter Tamás nagyapjának a Mezőség Kolozs megyei területén birtokai voltak, amelyeket a kommunista rendszer 1947-ben elvett tőlük. Az 1989-es rendszerváltást követően visszakapták a területeket, amelyeket értékesítettek, és ez jelentett némi anyagi induló tőkét. Tamás szüleivel együtt városon nőtt fel. Édesapja gépészmérnökként dolgozott. Úgy sikerült, hogy fia elvégezte Kolozsváron az agrártudományi egyetem állatorvosi szakát, majd Jászvásáron a mesterfokozati, később doktori vizsgát is letehette állatnemesítés szakterületen. Szakmáját a megyei  állatnemesítő és szaporodásbiológiai intézetben próbálhatta ki. Tudásának köszönhetően került a szakminisztériumba, ahol sokáig az állattenyésztési ágért felelős államtitkárként is dolgozott. Jelenleg kizárólag a farm vezetésével foglalkozik. 

– Ráeszméltem, hogy ha az ember valamihez ért és azzal komolyan foglalkozik, akkor biztos jövőt tud magának teremteni. 2008-tól rendszeresen követtem a húsmarha világpiaci alakulását. Hagyományosan Romániában a pirostarka szarvasmarhát tenyésztették és értékesítették, a húsát, valamint a tejet. A világon a szarvasmarha-tenyésztés két elkülönülő irányba tart. Mivel az európai piacon egyre nehezebben lehet értékesíteni a tejet, sőt túltermelés alakult ki, úgy döntöttem, hogy húsállatok tenyésztésével foglalkozom. Azt már az első pillanattól tudtam, hogy hatékony, piacképes termelést csak jó genetikai állománnyal, korszerű  technológiával és felszereléssel, tökéletes farmmenedzsmenttel lehet elérni – mondta Nagy Péter Tamás. 

Az értékesített mezőségi földterület mellett néhány hektár földet örököltek Cserefalván, ahova városról hazaköltözött a család. 2008-ban hozzáfogtak  az állattenyésztéshez. Először tejtermelő szarvasmarhákat tartottak, de kis létszámban (10 – 20 fő), ingadozó értékesítési piacon nem sok haszon volt belőlük, ezért úgy döntött a család, hogy eladja az állatokat. 2012-ben tizenkét húsmarhát vásároltak, majd egy év múlva megduplázták az állományt. 10 hektáros szántóterületet műveltek meg, ahol takarmányt termesztettek. Háromhengeres, 30 lóerős Massey-Ferguson traktorral és egy kaszagéppel alapozták meg a gépállományt – emlékszik vissza a kezdetekre a gazda. 

 

Fontos a piackutatás, az előzetes gazdasági számítás 

Mielőtt elkészült volna az alaposabb fejlesztési elképzelés, Nagy Péter Tamás felmérte a piacot és a 2014-ben meghirdetett agrárgazdasági támogatások lehetőségeit. Három évvel ezelőtt a támogatások összegének felső határa lehetővé tette, hogy országos szinten 35 ezer húsmarha vásárlására pályázzanak a gazdák. Abban az évben mindössze hétezer állatra volt benyújtva kérvény, ezért a pályázás nagy lehetőséget jelentett azoknak, akik komoly farmot szerettek volna létesíteni. Nem sokat haboztak, összegyűjtötték a szükséges önrészt az eltartási feltételek megteremtéséhez, és kihasználták az összes pályázati lehetőséget. Egy húsmarhára 250 eurót lehetett pályázni fejenként hegyvidéki legeltetéssel együtt. Ezért területet béreltek és farmot létesítettek a hegyvidékinek számító Havadtőn, hogy elnyerjék a megfelelő támogatást. Aztán gyarapodni kezdett az állomány. Egy vemhes tehenet 1600 euróért vásároltak meg. Az állat szeptemberben ellett. Májusban, mivel a borjú több mint 8 hónapig volt az állományban, a tehénre és a borjúra összesen 2700 euró támogatás jött. Járt pénz farmfejlesztésre, gépvásárlásra – ezeket a lehetőségeket is kihasználták, és a támogatásból származó pénzeket tulajdonképpen újabb fejlesztésekre fordították. A gépesítés növelte a termelékenységet. Hatékonyabb traktorokat, takarmánykeverő adagológépet, homlokrakodót és minden olyan korszerű gépet vásároltak, amely szükséges a farm működtetéséhez.  Kibérelték az addig parlagon levő önkormányzati legelőket, amelyeket kitakarítottak, és ezekre is megkapták a megfelelő támogatást. A farm a korábbi kollektív gazdaság helyére létesült. A még megmaradt épületeket egy csődbe jutott építkezési vállalkozás használta. A bank elárverezte az ingatlant, amelyet megvásároltak területtel együtt. Felújították a meglévő épületet, ahova irodahelyiségek, magtár létesült. Az istállót egyszerű faszerkezetből állították össze, olyan méretben, hogy gépesítve három ember kezelheti az állományt. 

– Azzal is tisztában kell lenni, hogy a húsmarhafarm – a tejtermeléssel ellentétben – csak három év múlva hoz hasznot. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban  is biztosítani kell a megfelelő takarmányozást, az állategészségügyi feltételeket, anélkül hogy ezért egy lej jövedelem is származna – mondja a gazda, majd elárulja: jelenleg két farmon tíz alkalmazottal 450 piros és fekete Angus fajta szarvasmarhát tenyésztenek. Legelőkkel együtt 400 hektár összterületet használnak Karácsonfalva, Ákosfalva, Gyulakuta és Nyárádmagyarós községekben. 

 

Az értékesítés 

Míg Európában tejtúltermelés van, addig a húsmarhát Latin-Amerikából importálják. Egy felmérés szerint Romániában egyedül a főváros képes felvásárolni a Romániában tenyésztett, feldolgozásra szánt húsmarhaállomány egészét. Ennek ellenére nincs kialakítva a folyamatos értékesítési piac. A Red és a Black Angus farmon két irányba értékesítik az állományt. A feldolgozásra szánt növendéket egy svájci céggel kötött szerződés alapján adják el, míg a tenyészbikákat Hargita, Kovászna, Fehér, Kolozs, Szatmár megye farmereinek értékesítik. Ahhoz, hogy a húsmarhafarm hatékonyan működjön, el kell érje a 150-es anyalétszámot, mivel ezt ciklikusan ki lehet használni ahhoz, hogy az év folyamán a farm termeljen és a korábban említett értékesítések nyomán sikerüljön fedezni a farm működtetési költségeit. Ehhez a tavaszi és az őszi ellésekkel biztosítani kell évente legalább két szállítmányt – magyarázza a gazda, mert azzal is számolni kell, hogy az árakat a minőség szabja meg. Egy herélt Angus jelenleg az európai piacon el kell érje az  550 – 600 kg élő-, 300–330 kg-os vágott súlyt. Ezenkívül az sem mindegy, hogy milyen a hús zsírtartalma. Így is kilogrammjáért legtöbb 3,20 eurót lehet kapni. A piaci ár reálisan valahol a 2 és a 3 euró között ingadozik. De ha még mindig hiány van Európában, akkor nagy eséllyel lehet értékesíteni az állományt. Igaz, ehhez nagyobb számú állatot kell tenyészteni. Több kis farmernek is van esélye betörni a piacra, ehhez azonban össze kellene fogni, mert  a nagy felvásárlóknak garantálni kell a folyamatos ellátottságot. Tíz-húsz állatért senki sem küld a Nyárádmentére kamiont – fejti ki Nagy Péter Tamás. 

Még számolni kell az iparon belüli versenyhelyzettel, ugyanis Romániában például jóval többen fogyasztanak sertés- és szárnyashúst. Nagyobb kitekintésben pedig fel kell venni a versenyt minőségben és árban az európai gazdákkal is. Jó jel, hogy statisztikailag évről évre növekedik a marhahúsfogyasztás Romániában. 

 

Nem működik a hazai rövid élelmiszerlánc 

A hazai húsipar fellendítésének kulcsa a rövid élelmiszerlánc működtetése. Ez azt jelenti, hogy elsősorban ebben a folyamatban mindenki foglalkozzon azzal, amihez ért. Az állattartó arra törekedjen, hogy a legjobb körülmények között tenyéssze az állatot, hogy annak a húsa elérje a piacképes minőséget. A hentescég a legjobb tudása szerint vágja, értékesítse a hústermékeket, míg a kiskereskedők vagy a vendéglátóiparban dolgozók tegyék az ügyfél elé a legjobban csomagolt vagy ízesített terméket. Ha ez jól működik, akkor egy ilyen belső hazai lánc működtetésével ki lehet alakítani azt az előnyös piacot, amely biztosíthatja a tenyésztőnek azt, hogy jó árban megfelelő mennyiségű állatot értékesítsen – magyarázza a farmer. A marhahús minősége ugyanis az érlelési technológiától is függ. Ahhoz, hogy vendéglőben  megfelelően fogyasztható legyen a hús, 21, sőt van ahol 42 napig különleges érlelőkamrában pácolják. Az állat értékes, drágább darabjai csak 10%-ban kerülnek a vendéglőbe, a többit olcsóbban, ipari feldolgozásra szánják. Ez lenne az ideális. Jelenleg azonban az történik, hogy a vágóhidakról az állatok csomagolva Németországba kerülnek, onnan pedig jó drágán a hazai áruházak polcain látjuk viszont. Az út „költségeit” a vásárló fizeti ki. 

 

Jövő záloga a jó genetikai állomány  

Nagy Péter Tamás olyan fekete Angus szarvasmarhákat vásárolt, amelyeknek a törzskönyveit  skót állattenyésztő egyesület állította ki. Elmondta, hogy évente csak azért jön el Skóciából egy ellenőr, hogy megvizsgálja az állományt, a tartási körülményeket, hogy garantálhassa a minőséget. Az általa kiállított igazolás szavatolja, hogy mind a tenyész-, mind a vágóállat magasabb áron értékesíthető az európai piacon. 

– Ha betartom a szabályokat és az elvárásokat, akkor olyan első osztályú tenyészállatokat nevelhetek, amelyeket nemcsak a keleti, hanem a világpiacon is értékesíthetek, és ez hosszú távon biztosíthatja a fennmaradást – hangsúlyozza Nagy Péter Tamás. 

S hogy mindez valóra válhat, talán igazolja az is, hogy a Red és Black Angus farmot nemcsak hazai, hanem külföldi – svájci, franciaországi – farmerek is felkeresték tapasztalatcseréért. Tamásnak három fia van, igaz, még kiskorúak, de már a gépparkban levő traktorokon játszanak,  ha kell, szalmabálákat raknak, láttak már ellést, és asszisztáltak az állat kezelésekor, nyáron pedig kint vannak a hegyvidéki farmon, legelőn.  

– Még korai arról beszélni, hogy folytatják-e a szakmát, de remélem, hogy a kedvet kapnak hozzá, mert úgy látom, gyerekeim szeretik az állatokat. Van jövő, csak rengeteget kell ezért dolgozni... – mondja a farmer, majd gyorsan elköszön, mert Hargita megyei ügyfelek jöttek tenyészbikát vásárolni.