csütörtök, november 23, 2017

Felújítják a magyarózdi Radák–Pekry-kastélyt

Fotó: Nagy Tibor

A Bonus Pastor Alapítvány által működtetett magyarózdi drogterápiás otthon szeptember 20-i hálaadó napján a falu ékességének számító Radák–Pekry-kastély sorsáról is szó esett. Nem véletlenül, hiszen az ingatlan az alapítvány tulajdonában van. 

 

Állagmegőrzési munkálatok történtek

Ha a magyarózdi Radák–Pekry-kastélyról beszélünk, egy kis történeti visszapillantó elengedhetetlen, el kell mondani, hogy az Erdély-szerte látható négyzet alaprajzú, négy sarokbástyás reneszánsz kastélyok egyike. A kastélyt a barokk korban, 1725 után bővítették, de megmaradt reneszánsz kastélynak. Kétszintes, 13 helyiség található benne. Hogy ki építtette, pontosan nem lehet tudni. Feltételezések vannak, egyesek szerint Radák István a XVII. század elején, mások szerint Pekry Lőrinc kuruc vezér I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt. Az viszont tudott, hogy báró Petrőczy Kata Szidónia, a magyar barokk kori első ismert költőnő is lakott a kastélyban. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc idején, 1709-ben a császári csapatok megostromolták – Pekry Lőrinc elmenekült –, a kastélyt felgyújtották és lerombolták. Később báró Radák Ádám építtette újra. 

Teleki Ilona grófnő volt a kastély utolsó lakója, aki 1918-ban édesapjától kapta a birtokot, 1944-ben a román és az orosz hadsereg bevonulásakor el kellett menekülnie innen. Az államosítás után a kastélyt a falu használta, óvoda, kultúrház, tsz-iroda működött benne, amíg még használható volt. A hatvanas évek közepétől elhagyottan állt, ettől kezdve állaga rohamosan romlott. 1990 után beázott, a tetőszerkezet, a falak nagyon megrongálódtak. A legnagyobb kárt a stukkódíszítéssel borított emeleti fafödém korhadása és a falfestmények eltűnése okozta. Az emeleti termek barokk és klasszicista festett mennyezetei teljesen tönkrementek, a boltozatok megroggyantak, a falakon óriási repedések keletkeztek. 

A Franciaországban élő örökös, Maria Konradsheim bárónő, Teleki Ilona lánya visszaigényelte a kastélyt, a még meglévő gazdasági épületeket és a hozzá tartozó kilenc hektáros földterületet. A visszaszolgáltatás után a bárónő a birtokot átadta a Bonus Pastor Alapítványnak. Ezzel új fejezet kezdődött a kastély életében. 1998 és 2001 között újrafedték az épületet, s az állagmegőrzési munkálatokkal megfékezték a falak további pusztulását. A málladozó vakolat alól értékes díszítőfestés került elő, a nyugati nagyterem falképeit sikerült konzerválni. 

 

3–3,5 millió felújításra 

– Mikor kerül sor a kastély teljes felújítására, illetve milyen rendeltetést szánnak neki? – tettük fel a kérdést a sajtótájékoztatón. 

Az alapítvány tervei között szerepel a kastély teljes felújítása és hasznosítása a Bonus Pastor Alapítvány által folytatott, egyre bővülő munka céljára. Konferencia- és képzőközpontot, vendégszobákat, a bástyákban kisebb apartmanokat képzeltek el, de mindenekelőtt kamaszok, fiatal függők rehabilitációs programját indítanák el a kastély felújított épületében. Idén először lesz lehetőség uniós pályázat benyújtására, szociális tevékenységet folytató intézmények műemlék jellegű épületeinek felújítására. Azt szeretnék, ha 2017-ben, a kastély és a reformáció 500. évfordulóján megnyitnák a – legalább részben – felújított reneszánsz épületet. – Mivel nem volt prioritásunk az épületekkel foglalkozni, a kezelésekre összpontosítottunk, de közben próbálkoztunk, lehetőségeket kerestünk. Nagyon nagy kiadásról van szó. Az építészek, az Utilitas 3-3,5 millióra saccolja a felújítást. Az uniós lehetőségek első szakasza lezárult, a kiírásokba nem illeszkedtünk bele, ugyanis csak múzeumi rendeltetése lehetett volna a kastélynak. A pályázást a bürokrácia nehezíti. Összeállítottunk egy nagy dokumentációs anyagot a felújításra. Körülbelül egymillió eurót lehetne megpályázni. A dokumentációban nagyon pontosan le kellett írnunk, hogy mi a tervünk az épülettel – mondta el dr. Horváth Levente, a Bonus Pastor Alapítvány elnöke. 

A kastélyban rendezvényeket már tartanak, főleg nyári hónapokban, a hálaadó napon például itt tartották a szeretetvendégségeket, az alapítvány tíz évét bemutató fotókiállítást, és itt mutatták be a szenvedélybetegek gyógyításánál alkalmazott Portage-modellt is.