kedd, június 19, 2018

Fél évezrede született az első nemzetközi bankár

Ötszázhuszonöt éve, 1493. június 10-én született Anton Fugger, a világ első nagy nemzetközi bankházának feje, a kor leggazdagabb embere, akinek neve a magyar nyelvben a fukar szóban él tovább. Fugger komoly befolyással volt a történelem alakulására, egyebek között ő pénzelte a mohácsi csata után Habsburg I. Ferdinánd magyar királlyá választását.

A bankárdinasztia őse egy grabeni szegény takács, Hans Fugger volt, aki az 1360-as években telepedett le Augsburg városában, majd a céh megbecsült tagja lett. Fia, Jakob már nem érte be ennyivel: átlépett a kereskedők céhébe, már nem készítette, hanem árulta a szöveteket, s idővel pénzügyekkel is foglalkozni kezdett. A Fuggerek felemelkedésére az ő fia, az ifjabb Jakob (1459-1525) alatt került sor, aki méltán érdemelte ki a Gazdag jelzőt. Ő építette ki a família nemzetközi kapcsolatait: ügyletelt a firenzei Mediciekkel, a Habsburgokkal kötött megállapodásai révén részesedéshez jutott az örökös tartományok bányáiban, és miután a sziléziai és magyarországi bányákat is megszerezte, gyakorlatilag monopolhelyzetbe került az európai rézkereskedelemben. Őt gazdagította a Németországba hajtott magyar szarvasmarhák eladása, a pápai Kúriában ő finanszírozta a Svájci Gárda felállítását, s ennek fejében bérbe vehette a pénzverést, és hatalmas bevétele származott a sokakat felháborító, a lutheri reformációt elindító búcsúcédulák árusításából is. Vagyona a kortársak számára felmérhetetlennek látszott, sokan minden idők egyik leggazdagabb emberének tartják.

A pénzt ügyesen forgatta: főnemeseknek és uralkodóknak nyújtott kölcsönöket, egyebek között V. Károly német-római császárrá választása érdekében is tetemes összeget „fektetett be”, amit a hálás uralkodó spanyolországi bányajogokkal és hercegi rangra emelésével viszonzott. Fugger bőkezű is tudott lenni: alapítványokat hozott létre, és ő építtette a világ első, ma is működő „szociális lakótelepét”, a híres augsburgi Fuggereit, ám az emberek ezt is csak lelkifurdalása megnyilvánulásának tartották.

A „Gazdag” Fugger gyermektelenül halt meg, utódjának Antont, egyik bátyja gyermekét tette meg, aki a legjobb nevelést kapta, majd Itáliában és Franciaországban tett szert tapasztalatokra. Rómában a családra nem jellemző módon még veszteséges ügyletekbe is keveredett, de bácsikája ezt is elnézte neki. A bankház vezetését 1525-ben vette át, tovább gyarapította a vagyont, olyannyira, hogy a Fuggerek egy időben a Német-Római Birodalom vagyonának egytizede fölött rendelkeztek. Még az akkor meghódított Újvilágban is voltak kirendeltségeik és bányáik, s bekapcsolódtak a rabszolga-kereskedelembe is.

Anton alatt lett a Fugger-ház V. Károly legnagyobb hitelezője. A legenda szerint még azt is megengedhette magának, hogy amikor a nála vendégeskedő császár arra panaszkodott, hogy fázik, egyik adóslevelével gyújtotta meg a tüzet a kandallóban. Tehette, hisz maradt még éppen elég adóslevél a ládájában.

Anton, akinek sógornője a Thurzó családból származott, a magyar történelmen is nyomot hagyott. Amikor a mohácsi csata előtt II. Lajos király megpróbálta visszaszerezni a felvidéki rézbányákat, szabályszerű pénzügyi bojkottot szervezett ellene, amivel megnehezítette a török elleni harcra készülődő ország helyzetét. Lajos halála után ő „finanszírozta” a Habsburg-házi I. Ferdinánd magyar királlyá választását. Jellemző, hogy a Fuggerek ekkor már olyan népszerűtlenek voltak az országban, hogy nevük – csöppet sem hízelgő módon – a köznyelvbe is bekerült, a fösvény embereket utánuk nevezik fukarnak. Anton gyermekei célszerű kiházasításával igyekezett a család jövőjéről gondoskodni, a ház az ő 1560. szeptember 14-én bekövetkezett halálakor állt befolyása és gazdagsága tetőfokán.

A Fuggerek a 16. század végétől már nem játszottak olyan fontos szerepet, mint korábban. A har-

mincéves háború után a társaság megszűnt, tiroli bányáikat 1657-ben szolgáltatták vissza a Habsburgoknak, de a Fugger bank még ma is működik. A Fuggerek hercegi címei és birtokai megmaradtak, és ma is számos alapítványt működtetnek, Augsburgban múzeum mutatja be a város történetének leghíresebb családját. A nem alaptalanul rendkívül pénzéhesnek tartott Fuggerek rendkívül gyors és hatékony hírszerző hálózatot működtettek, és az így gyűjtött információk révén győzték le versenytársaikat, nevükhöz fűződik a hármas könyvelés feltalálása és alkalmazása is.