kedd, június 19, 2018

Elbúcsúztak a tizenkettedikesek

Kicsengetések a megyében
Fotó: Karácsonyi Zsigmond

Jókívánságokkal, életbölcsességekkel feltarisznyálva hagyták maguk mögött diákéveiket az elmúlt napokban a tizenkettedikesek. Maros megyében 3548 végzősnek – közülük mintegy 1400 magyar diáknak – szólt utoljára az iskolacsengő. A ballagási ünnepségek már szerdán megkezdődtek a megye 33 tanintézetében. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium kicsengetési ünnepségét a hagyomány szerint az utolsó napra, péntekre időzítették.

A Vártemplomban tartott ökumenikus istentisztelet, majd az utolsó osztályfőnöki óra után pontosan 10.30-kor szólalt meg a csengő a nagy múltú iskola zsúfolásig telt udvarán. Mátéfi István, a Bolyai líceum igazgatója Victor Hugo szavaival köszöntötte az ünnepelteket: „Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal”. Az intézményvezető reményét fejezte ki, hogy a középiskolai tanulmányaikat frissen végzett fiatalok ellen tudnak majd állni a Nyugat csábításának, az egyre „karcsúsodó” erdélyi magyar közösségnek ugyanis nagy szüksége van rájuk. 

Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója az élet legszebb, legizgalmasabb hídjának nevezte a középiskolás időszakot, egy olyan hídnak, amely összeköti az álomvilágot a valósággal.

– Merjetek néha még őszinte gyermekek lenni, higgyétek el, hogy így váltok igazán felnőttekké – üzente diákjainak az intézményvezető.

A tanfelügyelőség részéről Kiss Tünde megyei szaktanfelügyelő, a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre nevében Csáki Károly szólt a végzősökhöz. 

 

Mint Poirot kabátja

A búcsúzó bolyaisok nevében Boga Balázs osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. 

– Mivel maradunk négy év Bolyai után? Tanított, nevelt, formált, meghatározott az itt töltött idő, de ami a legfontosabb: elérte, hogy szeressek iskolába járni.

Balázs egy különálló kisvárosnak nevezte a bolyais világot, amelyben mindenkinek megvolt a maga menedéket nyújtó kis kuckója, de amelyből időnként ki kellett lépni az ismeretlenbe. A bizonytalansággal való szembesülést jelentette számára a katolikus iskola megszüntetése, amelyet az erdélyi magyarság, ezen belül pedig a bolyais diákok személyes veszteségének érez. A végzős diák Hercule Poirot egy érdekes hasonlatával színesítette beszédét: „Az élet olyan, mint a drága kabát. Személyre szabott”.

– Ez az igazi kihívás: egyedinek lenni, identitásunkkal kitűnni a tömegből. Olyan világot alkossunk, amelyben egyediek lehetünk, akárcsak Poirot kabátja – üzente évfolyamtársainak a végzős diák.

A Református Kollégium tizenkettedikesei nevében felszólaló Birizdó Szabolcs Mihály a Szentírásból, a Timóteushoz írt II. levél 4. fejezetéből idézett: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”.

A tizenegyedikes bolyaisok részéről Koncz Karola búcsúztatta az előttük járók diáknemzedéket. Karola az élet fontos filmkockájának, egy új világba nyíló ajtónak, illetve olyan tükörnek nevezte a ballagás napját, amelyben a búcsúzó diák régi és mostani önmagát és a körülötte lévő segítőket is megláthatja.

– Őrizzétek a jeges kávé és a forró csoki ízét, a napló lapozgatásakor átélt izgalmat és a kicsengetések felszabadító érzését – üzente kétszólamú búcsúztatójában a tizenegyedikes „refisek” nevében Ercse Andrea és Makkai Orsolya. 

A beszédek után a bolyaisok zeneköre ajándékdallal fokozta az ünnepi hangulatot, majd a legkiemelkedőbb tanulmányi átlagot elért végzősök jutalmazása következett. A Bolyai líceumnak két évfolyamelsője is lett: Portik Kriszta és Vita Henrietta, mindkettőjük négyévi tanulmányi átlaga 9,92. A Református Kollégium évfolyamelsője Marczi-Bancsi Ildikó. A Református Kollégium két, a Bolyai líceum nyolc végzős osztálya – beleértve a volt katolikus iskola osztályát is – legjobb tanulóinak díjazása után a különféle versenyeken, iskolán kívüli és belüli tevékenységeken nyújtott teljesítményért osztottak ki jutalmakat számos alapítvány és egyesület részéről. 

Az együttlét a diákok hagyományos díszkörmenetével folytatódott, majd az iskolazászló és kulcs ünnepélyes átadásával zárult.

Ezúton szerkesztőségünk nevében is gratulálunk megyénk minden végzős diákjának, és sok sikert kívánunk a június 25-én kezdődő érettségin!