kedd, május 22, 2018

Családi születésnap

Ábrám Zoltán szabadalmai
Fotó: Kerekes Péter Pál

Egy könyvbemutató kapcsán elhangzó aggódó és építő gondolatokkal köszöntötték május 15-ét, a család nemzetközi napját Marosvásárhelyen. A Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében dr. Ábrám Zoltán A család közös születésnapja című kis kötetéről beszélgetett el a szerzővel Szucher Ervin újságíró, a könyvet megjelentető Juventus Kiadó vezetője. A vendéglátó Nagy László unitárius lelkész a család megtartó szerepéről tartott bevezető előadást. 

A rendezvény házigazdája a hagyományos családmodellről szólva nagy szeretettel emlékezett vissza az őt felnevelő egyszerű falusi világban élő háromgyermekes családra, amelyhez a nagyszülők is hozzátartoztak. Olyan világ volt ez, ami mai ember életéből hiányzik – hangsúlyozta. 

Elismerte, hogy nincsen abszolút boldog család, amelyben csak az öröm van jelen. Saját emlékei, a 450 temetés kapcsán megismert életút, valamint a Bibliában szerepelő családok története is azt igazolja, hogy öröm és bánat, vita, hangos szó, zűrzavar, hűtlenség és sok más súlyosabb történés is jelen lehet a családok életében. Mindezt azonban felülírhatja a szeretet, a biztos háttér, a megnyugvás, a társ, a gyermekek közössége, amit a saját családjába való hazatérés jelent, annak ellenére, hogy a lelkészi hivatás gyakorlása néha megnehezíti a közös ünnepeket. Nagy László visszaemlékezett, hogy fontos esemény volt számára, amikor elődje, Kolcsár Sándor lelkész idejében az édesanyák napja mellett megünnepelték az apák napját is, aminek a beszélgetők véleménye szerint nagyobb népszerűséget kellene szentelni. 

Dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE Közegészségtan Tanszékének professzora hallgatóival együtt évek óta az erdélyi magyar lakosság népesedési kilátásait, a családszerkezet változását vizsgálja a székelyföldi felnőtt lakosság körében. Az eredmények azt jelzik, hogy az egykori hagyományos nagy családra jellemző gyermeklétszám a kritikus értékre csökkent, ami már közösségünk fennmaradását veszélyezteti. A legutóbbi két népszámlálás között kétszázezer lélekkel lett kevesebb a romániai magyarság létszáma. Nem egyedülálló, hanem európai és immár közép-kelet-európai jelenségről van szó. A csökkenő termékenységgel, a természetes népességfogyással, a születéskor várható élettartam emelkedésével, a lakosság elöregedésével, a házasságok arányának csökkenésével, valamint a válások számának a növekedésével veszélybe került a népesség természetes utánpótlása, s a demográfiai válságot új kihívások egészítik ki – olvasható a kötet előszavában.

Közösségünk fennmaradása érdekében olyan politikára van szükség, amely megakadályozza a kedvezőtlen folyamatot. Előtérbe helyezi a hagyományokra épülő értékrendet, a családközpontúságot, a szülőföldön való boldogulást – olvasható a könyvben közölt ismertetőben. Ehhez szeretne hozzájárulni a szerző is a gyermekvállalás pszichológiai és társadalmi háttértényezőinek az erősítésével. Ilyen kedvező tényezőként dolgozta ki a családi születésnap számontartását és megünneplését. A szülők és gyermekek születésnapján kívül a családtagok születési dátumának középarányosából egy közös családi születésnapot lehet kiszámítani. Eszerint a család annyi éves, mint abban az évben az egyes családtagok által betöltött évek összege. Mivel a születési hónapok, napok középarányosa alapján ez a nap általában nyári időpontra esik, könnyen megtartható, lehetőséget teremt a közös ünnepre és együttlétre, amelyre minden családtag meghívhatja a számára kedves ismerősöket. Egy ilyen családi születésnapon szerzett élményeiről számolt be Szucher Ervin is. 

A kört lehet bővíteni az unokák, dédunokák beszámításával, három, sőt négy nemzedék családi születésnapjának a kiszámításával. A két éve indítványozott családi születésnappal kapcsolatos részleteket tartalmazza a tudományos ismeretterjesztő könyv, amely a szerző e témában közölt tanulmányainak, népszerűsítő írásainak a gyűjteménye. 

Dr. Ábrám Zoltán másik „szabadalma”, hogy a nászút mintájára a házasságot megpecsételheti a „száz-út”, a közösen száz évet betöltő házaspárok utazása, a gyermekektől, házimunkától, munkahelytől való „szöktetés” a közös élet jobbítása, a kapcsolat feltöltése érdekében.