kedd, június 19, 2018

Csaba királyfi és a székelyek ünnepe

Tartalmas rendezvénysorozat színhelye volt Nyárádszereda
Emlékeztek és koszorúztak Csaba királyfi szobra előtt - Fotó: Gligor Róbert László

Csaba királyfi ünnepe immár hatodik alkalommal került megrendezésre Nyárádszeredában. A múlt hét végén gazdag, kétnaposra bővített programot kínáltak a kisváros lakóinak, és nem csak nekik.

A rendezvény célja olyan kulturális és történelmi programok szervezése, amelyek a székely öntudatot erősítik Marosszék és Székelyföld lakóiban. Az esemény szervezői idén a Nyárádszeredáért Egyesület, Nyárádszereda Székely Tanácsa, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Ifjak voltak.

Szombaton szabadidős programok voltak, délelőtt hat csapat látott hozzá ebédet főzni a résztvevőknek, látogatóknak, a gyerekeknek kézműves-foglalkozásokat szerveztek a pedagógusok, miközben a 2000-ben és 2001-ben született gyerekek részvételével Csíki Sándor-fociemlékkupa zajlott, és ki lehetett próbálni a teqballasztalt is. A délutáni hivatalos megnyitót követően a felnőttek csaptak össze, a döntőben a szervezők Csaba királyfi csapata legyőzte a középiskola egykori aranycsapatát, amely 2010-ben sorra hódított el országos és nemzetközi trófeákat kispályás diákfociban. Ebből a csapatból nőtte ki magát az élvonalban futballozó Fülöp István is, aki ezen a napon éppen a székely válogatottal a londoni CONIFA-vébén tartózkodott. 

Délután Boldog István magyarországi fideszes képviselő köszönetet mondott azoknak a szeredai fiataloknak, akik támogatták az idei választási kampányát, majd a szervezőkkel együtt ő is díjazta azokat a diákokat, akik országos és megyei vetélkedőkön, versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el, valamint az őket felkészítő pedagógusokat. Így Marton Emőke és Demeter Beáta óvónők a népdalvetélkedőn részt vevő Falka Zsuzsanna felkészítéséért kaptak elismerést, Debreczeni Ibolya székelytompai óvodásaival a népigyermekjáték-fesztiválon szerepelt, Kátai Judit tanítónő Siklódi Rékát készítette fel az Őszirózsa népdalvetélkedő országos döntőjére, Török Ivettet a Kriza János mesemondó versenyre, továbbá mindkét tanuló részt vett Bustya Bence osztálytársukkal együtt a Barangoljunk Európában című vetélkedő országos döntőjében, míg Gergely Gyopár tanítványa, Csiszér Bálint az Aranytoll meseíró versenyen remekelt. A felső tagozatosok közül Májai Imre tanár 15 diákja érdemelt elismerést az országos lánykézilabda-bajnokság J5-ös kategóriájában elért sikerekért, ugyanez a tanár 10 fiút juttatott el a Buzánszky-kupa erdélyi focidöntőjére. Kacsó Csaba tanítványa, Nagy Imre a Terra földrajzvetélkedőn, Csíki Judit három diákja, Szabó Kriszta, Tőkés Andrea, Török Tamás a Laborkukac nevű kémiai versenyen szerepelt kiválóan. A középiskolások közül Baki Erika tanárnő tanítványai, Rigmányi Johanna, Kádár Johanna, Kacsó Szabolcs, Sütő Róbert a Bölcs Diákok országos vetélkedőn szerepeltek eredményesen.

Ezt követően a színpadon Kátai Judit 4. osztályos diákjai mutatták be A hadak útja című mondát, a művelődési házban a Székelyföldi Legendárium rajzfilmeit vetítették, majd a színpadon fellépett Ferencz Örs tanár szeredai iskolás gyerekkórusa. A magyarországi Szkítia esti koncertjét megelőzően a Pannonikum együttes tagjai, Hegyi Károly és Ráduly Levente léptek fel Magyar történelem dalokba foglalva című előadásukkal.

Székely zászlót vontak fel

Vasárnap reggel a rigmányi Mátyás-huszárok toborzója és felvonulása után a főtéri unitárius templom előtt székely zászló került egy újonnan felállított árbócra. Sándor Szilárd lelkész hálát adott a zászlóért, amely „keresztény önazonosságunk és türelemben fogant hitünk jelképeként kikerülhet ide”. A zászlóadományozó Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a székely zászló a szabadság jelképe, a szabadság, amely az emberi lény veleszületett méltóságából fakad, Isten ajándéka. Nem hátrál Nyárádszereda közössége és az SZNT sem, úgy, ahogy azok a falvak sem, amelyek új lendületet adnak az autonómiaküzdelemnek, és székely zászlókat avatnak. „Székelyföld autonómiája csak akkor kerül le a napirendről, amikor maradéktalanul megvalósul” – hangoztatta a politikus.

Főhajtás Csíki Sándor sírjánál

Ezt követően az összegyűltek a temetőben néhai Csíki Sándor politikus, közíró, tanár, önkormányzati képviselő és az autonómiaküzdelem harcosa síremléke előtt tisztelegtek. Varga Sándor nyugalmazott lelkész arra hívta fel a figyelmet: nem hatalmi parancs hozott ide, hanem fejet hajtani gyülekeztek egy szerény, becsületes, munkabíró és betegségében is istenhívő ember emléke előtt. Nem a gyász vezérelt ide, hanem az öröm, hogy egykor Csíki Sándor a testvérünk, gyermekünk, édesapánk, rokonunk és barátunk volt. Csíki Sándor ott van gyermekei mosolyában, őt a székely zászló jelképeiben kell keresni, és az égen, amikor kigyúlnak a csillagok. Bíró József Attila önkormányzati képviselő, helyi MPP-elnök Csíki Sándort kovácsként jellemezte, aki a lélek műhelyében létrehozta a szeretet, az összetartozás és az egymásért végzett tenni akarás lüktető erejét, és vigyázott arra, hogy ez a lüktetés nehogy alább hagyjon. „Ha letekint néha ránk az ősök csillagösvényéről, büszkén mosolyodik el, mert jó munkát végzett, mi pedig azzal tudjuk ezt megköszönni neki, hogy ezt a lüktetést tápláljuk, növeljük, továbbadjuk” – mutatott rá Bíró. A négy éve elhunyt közéleti személyiség sírjánál szavalatok hangzottak el, részletet olvastak fel utolsó kötetéből, és elénekelték kedvenc dalát, mialatt az egykori Bekecsalja lap szerkesztősége – amelynek ő is tagja volt – bucsini fenyőfát ültetett fejfája mellé.

Csaba királyfi, Bocskai István és Csíki Sándor

A református templomban tartott ünnepi istentisztelet után a templomkertben álló Csaba királyfi szobornál folytatódott az ünneplés, emlékezés. „Ilyenkor minden évben feltekintünk a csillagösvényre, és fejet hajtunk Csaba királyi nagysága előtt. Ez az ünnep azonban szomorú is, hiszen megálmodója nem lehet itt, ezért Csíki Sándor nagysága előtt is fejet hajtunk. Minden, amit teszünk, az ő érdeme, ő indította és egyengette utunkat, a székely autonómiaharc és nemzeti megmaradásunk meghatározó alakja volt” – mondta beszédében Szűcs Péter, az EMI helyi elnöke. Csíki Sándornak köszönhető Csaba királyfi szeredai szobra is. Nem volt könnyű akkoriban szobrot állítani, de harcos természete és tenni akarása elérte célját. Ezen a napon egyben Trianonra is emlékezünk, amikor 98 esztendeje áthúzták fejünk fölött a gúnyhatárokat, de a békediktátum századik évfordulóján nem fogunk ünnepelni: egy kicsit feketébe öltözünk majd, és „ha lelkünkben le tudjuk dönteni Trianont, akkor az álom valósággá válik, megmaradunk. A mi hazánk nem Európa, nem Románia, hanem Székelyföld, Erdély, Magyarország” – hangoztatta az EMI országos alelnöki tisztségét is betöltő fiatalember.

Soós Zoltán, Magyarország csíkszeredai konzulja felidézte: a szoborról avatásakor Csíki Sándor azt mondta, hogy az alkotás túlmutat önnön műemlék voltán, egyrészt jelzi a külvilágnak az itt élők székely nemzetiségét, másrészt megmutatja, milyen az, ha egy közösség igazán akar valamit. Ez a szobor annak a jelképe, hogy nem a nehézségek és kihívások, hanem a rájuk adott válaszok a fontosak, a szeredaiak pedig bebizonyították, hogy nem félnek a nehézségektől, és hogy az erdélyiek nem másodrendű állampolgárok saját szülőföldjükön – mondta a konzul.

A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt is visszatekintett beszédében arra a napra, amikor e szobor felállításával és a székely zászló kitűzésével a kezdeményezők történelmi tettet hajtottak végre, majd örömmel állapította meg: ma is kedvező a csillagok állása, a Kárpát-medencében erősödő magyar közösségek egyre sűrűbbre szövik a nemzet szövetét, és körvonalazódik a határok fölött egyesülő Kárpát-haza. A parlamenti képviselő a Csaba királyfi szobor felállításának kulcsszereplőjéről, Csíki Sándorról is megemlékezett, aki szorgosan gyújtogatta írásaiban a lármafákat. Ma is lármafákat kell gyújtani, mert anyanyelvünk, identitásunk, szülőföldünk és lélekszámunk veszélybe került, de a lármafák a száz évvel ezelőtt tett gyulafehérvári ígéretekre is kell emlékeztessék honfitársainkat – fogalmazott Biró Zsolt.

Kiállítás, díjátadás, előadások

Az ünnepi program a művelődési házban folytatódott, ahol a csíkcsomortáni Gál László Fafaggatás című kiállítását nyitották meg, majd a székelyudvarhelyi Balázs Árpád néhány kiadványát mutatták be. A szervezők idén is átadták a Csaba királyfi díjat, amelyet értékeink megbecsülésére, felmutatására és azon személyek méltatására hoztak létre, akik közösség- és értékteremtő munkájukért köszönetet érdemelnek. Idén a díjat az 1995-ben alapított és 2004-ig működő helyi Bekecsalja közéleti-irodalmi lap szerkesztősége kapta. Az ünnepi rendezvénysorozat zárásaként Köő Artúr történész, a Trianon Múzeum munkatársa tartott előadást az első világháborút lezáró 1918-as történésekről Volt/van-e a románoknak történelmi joga Erdélyre? címmel.