csütörtök, december 14, 2017

Csőd, tervezve

Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, jóval később, mint azt eredetileg időzítette. Úgy tartják, jó munkához idő kell, rosszhoz még több, és ez ebben az esetben is igaz, mert a tervezet számos sebből vérzik.

A munka komolyságáról már az sokat mond, hogy eleve a jelenleginél alacsonyabb euróárfolyammal tervezik a büdzsét, amikor semmilyen jel nem utal arra, hogy az európai deviza olcsóbb lehetne jövőre. Számtalan szakértő elmondta már, hogy a jelenlegi gazdasági bővülést a fogyasztás hajtja, ennek iramánál jobban növekszik az ország eladósodása, és mint várható volt, az infláció is beindult. Ezek a tényezők mind felfele hajtják az euró árfolyamát, amire még rátesznek a kormányzat fejetlen gazdaságpolitikai lépései, amik révén az ország iránti, eddig sem túl erős bizalmat már a pince alá ásták be kormányosaink.

Akik minimum érdekesen tudnak ám számolni is. Amikor pár hónapja kitalálták a megosztott héafizetés ötletét, a kormány ebből évi kétmilliárd lejes pluszbevételt álmodott. Közben a reálgazdaságban egyre nehezebben boldoguló tisztességes vállalkozók túlnyomó részének örömére sokat finomítottak e szabály tervén, most már csak a fizetési gondokkal szembesülő, vagy csődeljárás alatt álló cégekre lenne érvényes a megosztott héafizetés. Mégis, a kormány terve szerint a megosztott héafizetés és a behajtás javulásának köszönhetően nem 2, hanem 4,9 milliárd lej lenne a pluszbevétel. Értjük ám, aki felett kimondják a csődöt, annál ezentúl a vízcsapból is pénz folyik, és lóhalálában iramodik a pénzesvödörrel az adóhivatalba. Legalábbis a kormány szakértőinek álmaiban, mert a valóságban, ahol az ilyen szakikat ártalmas szabadlábon hagyni, az idén sem teljesültek a héabevételi tervek. Még annyival sem nőttek, mint amennyit a gazdasági bővülés indokolt volna.

Jövőre sem lesz ez másképp, hiszen már laikus szemmel is látszik, hogy ez a költségvetés-tervezet legfeljebb a politikusok melldöngetéséhez jó tartozék. Minden fejezetben jóval több szerepel, mint tavaly, és ez jól mutat. Aztán amikor kezd kongani a kassza, mert a bevételt nem lehet rendeletileg növelni, akkor a beruházási kereteket átirányítják a szociális és béralapokba, hogy az állami fizetés meg a nyugdíj fedezve legyen. Ez addig nagyjából működhet is, amíg van lefölezhető gazdasági bővülés, bár nálunk még ezt sem tudják kihasználni rendesen. Aztán amikor a gazdasági ciklus végén vagy egy válság esetén jön a kopp, az fájdalmas nadrágszíjhúzással jár. Bár olyankor bátor szocdemeink már nem a kormánypalotában, hanem az ellenzéki padsorokban tolonganak.