hétfő, október 23, 2017

Az iskolai fenyítésről múlt időben

Az alábbi eset 218 éve, 1799-ben történt Marosvásárhelyen, a református kollégiumban, tehát akkor még Bolyai Farkas sem volt a „Kolégyom” professzora, de annyira tanulságos, hogy akár ma is megtörténhetne… Persze a különbség nagy, mert akkor szabad volt a diákságon testi fenyítést alkalmazni, ma ez szigorúan tilos. Ám az tény, hogy ha véletlenül egy mai helyi hatalmasság fiát valamilyen büntetés éri, akkor ma is megtörténhet (és sajnos van rá példa), hogy a hibázó tanárt megfenyegetik. Szerencsére (egyelőre) tilos a fegyverhasználat, bár a helyi hatalmasságoknak az is kerül, és amint látni fogjuk a két évszázaddal ezelőtt történt esetből, akkor a szegény tógátus diákot (aki mellesleg segédtanító volt), lelövéssel fenyegették meg!

Íme, az incidens:

„Tekintetes Nemes Tanács!

Illendő tisztelettel, és atyafisággal jelentjük a’ Tiszt. Tanácsnak, hogy a’ mi Nemes Reform. Colegyomunkban togatus’s egyszersmind publicus preceptor Batz Ferenc1 ő kigyelme, Civis Dabolyi György2 ő kigyelme fiát mint a’ Classisban tanítványát hibáiért meg vervén; az után (a’ mint szoross investigationk szerént egynéhányon, kik magok hallották) azt referalták, hogy Dabolyi György ő kigyelme, a’ fia ezen Preceptorát nem csak teremtettézte az utcán, hanem fenyegette ’s meg veréssel sőt a’ lábáról való le lövéssel: – ama okáért atyafiságoson kérjük a’ Tekintetes Tanácsot, hogy a zűrzavarok el távoztatásokért, említett Dabolyi György ő kigyelmét, meg zabolázni, sőt illendő satisfactiot adni méltóztassék, Tisztelettel vagyunk –

A tekintetes Tanácsnak

Alázatos szolgái

Marosvásárhelyen, ref. Professorok

Basa István

Tsernátoni W. Sámuel

Zilahi Sámuel

Makfalvi Dósa Gergely

Borosnyai Lukáts János

Antal János

Köteles Sámuel

Marosvásárhely, 6. november 1799.”3

Tehát az történhetett, hogy Batz Ferenc tógátus, aki contrascriba4 is volt, de abban az időben segédtanítói tisztséget is betöltött, a rábízott Dabolyi Györgyöt megütötte, mert nem tanult, vagy nem készítette el az iskolai feladatát. Az ugyancsak Dabolyi György nevű apa azonban a tanító-diákot (preceptort) halálosan megfenyegette. A professzorátus szerencsére komolyan vette Dabolyi uram fenyegetését és a nemes tanácshoz fordult, hogy intsék meg Dabolyi uramat, ne fenyegessen lövöldözéssel. (Szerintem, ha nálunk engedélyeznék a fegyverek használatát, ma is sok szegény tanárt lepuffantanának.)

Azért tartom érdekesnek a történteket, mert Tonk Sándor könyvéből5 megtudhatjuk, hogy Dabolyi György aztán nem subscribeált! Tehát felső tagozatos diák nem lett! Vagyis a mai V–VIII.-at járhatta csak ki, de az is lehet, hogy csak az V–VI. osztályokat. Az apja elvihette, vagy belátták, a tollforgatás nekik nem kenyerük. Ezzel szemben Batz Ferenc tógátus lett, és akár református papi szolgálatot is teljesíthetett.

A református kollégium Marosvásárhelyen csak 1718-ban alakult meg, miután egyesült a Sárospatakról elűzött kollégiummal, tehát jövőben fogjuk ünnepelni a kollégium megalakulásának 300. évfordulóját. Azért tartom tanulságosnak ezt a 218 éves történetet, mert a nagy professzorok komolyan vették a fenyegetést, és nem csak legyintettek egyet, hanem írtak a nemes tanácsnak, hogy intse meg a fenyegető szülőt. Vajon ma mit tud tenni a tanári kar, ha megfenyegetnek egy tanárt, vagy ma okostelefonnal lefényképezik, vagy videofilmet készítenek, majd felteszik az internetre, mit sem törődve azzal, hogy személyi jogokat sért?!

Viszont nagyon érdekes dolgokra bukkanunk, ha utánakeresünk, hogy ma világviszonylatban mely országokban tilos az iskolákban a testi fenyítés:

A testi fenyítés tilalma Európában először Lengyelországban jelent meg (1783), a XIX. században Hollandia, Törökország, Luxemburg, Olaszország, Belgium, Ausztria, Franciaország, a XX. század első felében a Szovjetunió, Norvégia, Románia, Japán, Kína és Portugália, a XX. század második felében a többi európai ország is megtiltotta a gyerekek iskolai testi fenyítését. Utolsóként Nagy-Britannia vállalkozott erre, 1986-ban csak az állami, 1992-ben valamennyi iskolában betiltották a testi fenyítést. Az Egyesült Államokban, Kanadában a mai napig nincs ehhez kapcsolódó egységes szabályozás. (Boreczky, 1999. 772-773.) Az Egyezmény a gyerekek jogairól c. ENSZ-dokumentum – amelyhez Magyarország is csatlakozott – kimondja, hogy a gyereket meg kell védeni az erőszak minden formájától. 

Magyarországon az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 10. §-ának 2. cikkelye így fogalmaz: „A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek és bánásmódnak. ”6

Érdekes anyag olvasható ezen az oldalon: https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/tudomany_nevelni_nadpalcaval_

De amikor az általunk forrásanyagként bemutatott oklevél íródott, akkor engedélyezett volt a testi fenyítés, természetesen akkor is bonyodalmat okozott!

 

1Batz Franciscus (1794) cellistarum praec. Contrascriba, canc. (Tonk p. 2929-2940q)

2Dabolyi Georgius (1783) civis eodem die (Tonk inf 440-479)

3Kolozsvári Állami Levéltár, A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal fondja, Dosszie: Probleme scolare 1799-1848. Nr. Actului:35/1799-1848.

4Contrascriba = ez mai értelmezésben a diákönkormányzati alelnök

5Tonk Sándor: A marosvásárhelyi református kollégium diáksága 1653-1848, Szeged, 1994.

6A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, Az iskolák belső világa, írták: Bábosik István, Golnhofer Erzsébet, Hegedűs Judit, Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Ollé János, Szivák Judit, 2006, Bölcsész Konzorcium.

http://mek.niif.hu/05400/05468/05468.pdf