szerda, április 25, 2018

Az Európai Bizottság megindította a 7-es cikk szerinti eljárást Varsóval szemben

Megindította az Európai Bizottság (EB) az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt – jelentette be szerdán a brüsszeli testület.

 

Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

„Nagyon nehéz szívvel döntöttünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításáról, azonban nem volt választási lehetőségünk, mivel a helyzet nem javult nyár óta, sőt tovább romlott” – fogalmazott. 

Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot.

Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az „atomfegyverként” is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.

Az eljárás szempontjából az EB javaslattevő szerepet tölt be, a tagállamok kormányait tömörítő tanács fog majd négyötödös többséggel dönteni arról, hogy fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban.

Timmermans kijelentette, a helyzet elemzése után arra jutottak, hogy a kifogásolt intézkedések miatt Lengyelországban már nem garantálható az alkotmányosság és a bírói függetlenség. Márpedig – mint mondta – a jogállamiság elengedhetetlen feltétele az EU-n belüli együttműködésnek, egy ilyen probléma az összes tagországot érinti, miután az unió működése és ereje éppen a bíróság előtti egyenlőségen alapul.

Az Európai Bizottság emellett újabb ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabállyal kapcsolatban, amelyeket múlt pénteken a lengyel felsőház is megszavazott.

Az EB ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt, s ezzel a harmadik szakaszba léptette a Lengyelország ellen emiatt júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást. Aláhúzták: ellentétes a nemek közötti egyenlőség elvével, hogy a törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt.

A 7-es cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a 7-es cikk szerinti eljárást. Az uniós jogszabály szerint az eljárás elindítását az EU választott képviselőtestülete is kezdeményezheti.

Johannis aggódik

Klaus Johannis államfő szerint „nyilvánvalóan fennáll a kockázata” annak, hogy az Európai Bizottság (EB) Romániával szemben is elindítja az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást, miután a kormánytöbbség Románia külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére folytatta az igazságügyi törvények módosítását.

Az elnököt szerdán kérdezték az újságírók az uniós szavazati jog felfüggesztésének kockázatával járó eljárás Romániával szembeni alkalmazásának lehetőségéről, azt követően, hogy az EB aznap bejelentette: a vitatott igazságügyi reform miatt aktiválja Lengyelország ellen a mindeddig példa nélküli eljárást.

Klaus Johannis nem foglalt állást Varsó és Brüsszel vitájában, az EB bejelentése azonban szerinte a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség számára is figyelmeztetés.

„Csak akik a Holdról jöttek, hihetik azt, hogy nem lesz következménye, ha átláthatatlan módon fogadnak el törvényeket” – mondta az elnök, hozzátéve, ezzel Románia megítélését kockáztatják, és megkérdőjeleződik a jogállamiság, ahogyan tavasszal történt a – büntetőjog korrupció elleni szigorán enyhítő, majd a tüntetések hatására visszavont – hírhedt 13-as kormányrendelettel.

Miután múlt héten a kétkamarás román parlament képviselőháza megszavazta az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló tervezeteket, ezen a héten a szenátusban került napirendre a törvénycsomag.

Az államfőhöz közel álló ellenzéki pártok szerint a kormánytöbbség korrupt politikusainak elszámoltatását akadályozandó próbálja „pórázra kötni” az igazságszolgáltatást. A bukaresti kormánytöbbség az ügyészállami túlkapások megfékezésének szükségességével indokolja a törvénymódosításokat. (MTI)