szombat, november 25, 2017

Az EU-csúcs és Európa jövője

Strasbourgban tartja plenáris ülését az Európai Parlament

Az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenáris ülésének fő témája az október 19-20-i EU-csúcs és a Brexit, migráció, menekültügy és a közös védelem téma kiértékelése, illetve Európa jövője lesz. A további napirendi pontok között találjuk a szexuális zaklatást és erőszakot az EU-ban, amelyről kedden vitáz a testület, szintén kedden vitatják meg a Bizottság 2018-as munkaprogramját. Szerdán szavaznak a  2018-as büdzséről, csütörtökön pedig az Ausztráliával folytatott kereskedelmi tárgyalásokról, illetve a munkavállalók  rákkeltő anyagokkal szembeni védelméről szavaznak.

Az EU-csúcs és Európa jövőjének vitája keretében a képviselők Donald Tuskkal vitatják meg az október 19-20-i uniós csúcs eredményeit, továbbá a Tanács elnöke ismerteti az állam- és kormányfők reakcióit az EU jövőjével kapcsolatos különböző forgatókönyvekre. Erre a vitára kedden kerül sor.

Sajtószabadság a máltai újságírónő meggyilkolása után

A sajtószabadság és az újságírók védelmét vitatják meg a képviselők ugyancsak kedden a Panama-iratokon, korrupciós ügyeken és drogcsempészeten dolgozó Daphne Caruana Galizia halála után.

Az EP kedden délben a szavazások és a vita előtt egy perc csenddel emlékezik az újságírónőre, akinek családja szintén részt vesz az eseményen.

Védekezés a mérgezett hitelek ellen

A hitelekből álló csomagban árult értékpapíroknak egyszerűbbnek és átláthatóbbnak kell lenniük a jövőben egy csütörtökön szavazásra kerülő jelentés szerint.

Az új szabályok értelmében a leendő befektetőket alaposan tájékoztatni kell a csomagban megvásárlásra kínált jelzálog- és fogyasztási hitelek minőségéről. A cél az, hogy a 2008-as pénzügyi válságban fontos szerepet játszó mérgezett hiteleket ne lehessen könnyen továbbadni. Ennek érdekében az eladóként fellépő pénzintézeteknek meg kell tartaniuk egy bizonyos részesedést minden ilyen befektetési csomagban. 

Vita: október 25., szerda, szavazás: október 26., csütörtök.

A schengeni határellenőrzés erősítése

Szerdán vitázik és szavaz a parlament a külső határokon folyó ellenőrzések felgyorsítását és a harmadik országból érkezők regisztrálását is magában foglaló javaslatról.

Az új „be- és kilépési rendszer” rögzíti a nem uniós állampolgárok nevét, ujjlenyomatát, arcképét, a belépés helyét és idejét. Ezeket az adatokat belépéskor, kilépéskor, a belépés megtagadása esetében mind a vízumkötelezett, mind a vízum nélkül is beengedhető utasoknál rögzítik, majd 90 napig tárolják. Így könnyebben ellenőrizhető az is, hogy a megengedett tartózkodás idejét (egy 180 napos ablakban 90 napot) az illető nem lépte-e túl.

Az útlevelek pecsételését egy gyorsabb eljárás veszi át, amellyel a hamis iratokat és a túltartózkodást is könnyebb kiszűrni. Akiktől megtagadják a belépést az EU területére, azoknak az adatait három évig megőrzik, hogy közben más határokon ne próbálkozhassanak a bejutással. Az EP a jövő héten a Tanáccsal kötött megállapodásról szavaz.

Kiküldött munkavállalók: az EP készen áll a tárgyalásra

Amennyiben a jövő héten a parlament elfogadja a foglalkoztatási és szociális bizottság jelentését a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról, elkezdődhetnek a tagállamokkal folytatott tárgyalások. 

A javasolt változtatások a kiküldött munkavállalók számára nagyobb védelmet, a cégek számára igazságosabb versenyt eredményeznének. A szociális és foglalkoztatási bizottság által a múlt héten elfogadott tárgyalási mandátum alapelve az, hogy egy helyen végzett ugyanazon munka után egyenlő juttatások járnak. A legfontosabb változások a kiküldött munkavállalóknak járó juttatásokat, a kiküldés idejét, a kollektív szerződések alkalmazását és a kölcsönmunka-szerződéssel foglalkoztatott dolgozókat érintik. Ha az e heti plenárison nincs ellenvetés és a Tanács is kialakítja a saját álláspontját, elkezdődhetnek a tárgyalások.

A 2017-es Szaharov-díj győztesének kihirdetése

Az emberi jogi kitüntetés odaítéléséről a frakciók és az EP elnöke csütörtökön döntenek. 

A három döntős: Aura Lolita Chavez Ixcaquic guatemalai emberi jogi aktivista, a venezuelai demokratikus ellenzék, illetve Dawit Isaak svéd-eritreai író, újságíró.

Tajani elnök csütörtökön a plenáris ülésen fogja bejelenteni az idei díjazottat.

2020 végére vonják ki a forgalomból a glifozátot

A képviselők 2020 decemberéig teljesen betiltanák a glifozáttartalmú növényvédő szereket, és addig is szigorítanák a használatukat. Állásfoglalás ellenzi, hogy az Európai Bizottság újabb tíz évvel meghosszabbítsa a glifozátra vonatkozó engedélyt, ahogy azt néhány tagállam kérte. A képviselők ehelyett a glifozátot kivonnák a forgalomból, első lépésként betiltva háztartási használatát, majd a mezőgazdaságit, ha a glifozátnak van ökológiai alternatívája (pl. integrált növényvédelmi rendszerek használata). A glifozátot 2020. december 15-ig be kellene tiltani a szükséges átmeneti lépések figyelembevételével, olvasható a szövegben.

 

(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)