vasárnap, április 30, 2017

Adventköszöntő nótaest a Kultúrpalotában

Fotó: Mezey Sarolta

Telt házas, meghitt hangulatú és lélekhez szóló, színvonalas nóta- és népdalesttel köszönthette az adventet a marosvásárhelyi közönség a Kéknefelejcs magyarnóta-társulat, valamint a Marosvásárhelyi Rádió jóvoltából.

A közös szervezésű rendezvényen a marosvásárhelyi népdal- és nótakedvelő hallgatók közkedvelt énekeseit vonultatták fel. A rádió zenés stúdiójának védett falai közül azért „mozdultak ki”, hogy a hallgatók ne csak a rádió hullámhosszán legyenek részesei a felcsendülő nótáknak, hanem személyesen, bensőségesebb hangulatban is találkozhassanak az előadókkal. 

– Amikor advent első vasárnapja előestéjén a harangok az esti misére, istentiszteletre hívogattak, a nótakedvelő marosvásárhelyiek a Kultúrpalotában gyülekeztek. „Tegnap harangoztak,/  Holnap harangoznak,/ Holnapután az angyalok/ Gyémánt-havat hoznak” – az Ady verset idézve kezdte a műsort Kacsó Ildikó rádiós szerkesztő, aki arról biztosította a közönséget, hogy az angyalok jó kedvet, derűt varázsolnak a terembe. És úgy lett. 

A változatos műsorban nemcsak nóta hangzott el, hanem Gyepesi László Szélyes Sándor egykori székely mókamester hagyatékát, a székely furfangos észjárás és nyelvezet remekbe szabott „darabjait” is felelevenítette. Ezt követően a csengő hangja, fiatalos derűje miatt közkedvelt Diós Brigitta kalotaszegi népdalcsokorral örvendeztette meg a közönséget.

Gyárfás József és zenekara szólaltatta meg a magyar nótákat. Elsőként Gyárfás Kinga, a Marosvásárhelyi Filharmónia kórusának énekese énekelt, majd Gáborné Csiszér Anna lépett színpadra, akinek népdal- és nótafelvételei a Marosvásárhelyi Rádió szalagtárának gyöngyszemei. Ábrám Tibor, a Kéknefelejcs nótatársulat vezetője, az adventköszöntő est kezdeményezője nótacsokrát dalos kedvű édesapja emlékének szánta, akitől a magyar nóta iránti szeretetét örökölte. A nótacsokrok közé jól illeszkedtek az adventi énekek Kádár Barna Zsolt előadásában, aki orgonakísérettel szólaltatta meg a dalokat. Buta Árpád Attila erőteljes énekhangja ismét úgy töltötte be a termet, hogy a hallgatóság lelke is belerezdült. Persze, a dalokat is úgy válogatta, hogy a közönség szívéhez szóljanak. Nem mindennap hallani a zúgó négy folyóról, arról a helyről, ahol szenvedni jó, s kiömlött annyi drága vér, ahová sokak reménye szerint visszaszáll a turulmadár… Könnyek csillantak meg a deresedő hallgatóság szemében. De a zavaros Nyárád dallama is szilajabb erővel tört utat a hallgatóság felé, nem csoda, hogy visszatapsolták a népszerű énekest. 

Boros Emese, az operettestek közkedvelt előadója ez alkalommal Fülöp Csongor zongorakíséretében jazzdarabokkal lépett színpadra. 

Jó ötlet volt a marosvásárhelyi székely néptáncosok fellépésével színesíteni az előadást, hiszen a két műfaj nagyon jól kiegészítette egymást, felpörgette a hangulatot. 

Az est nagy meglepetése a színpadra visszatérő Koós Éva népszerű nótaénekes volt, akit nagy szeretettel fogadott a közönség. Fellépése és stílusos előadásmódja, nem mindennapi nótacsokra ismét meggyőzött: a magyar nóta örök, a miénk, addig él, amíg ilyen színvonalasan éltetik.

Az estet közös éneklés zárta. Koós Évával együtt énekelte a közönség az örök érvényű, adventben igenis aktuális Seress Rezső-dalt: Szeressük egymást, gyerekek,/ A szív a legszebb kincs./ Ennél szebb szó, hogy szeretet,/ a nagyvilágon nincs./ Az élet úgyis tovaszáll,/ a sír magába zár./ Szeressük egymást gyerekek,/ hisz minden percért kár!