szombat, november 25, 2017

„Kedvező hangulatra” várva

Traian Băsescu volt államfő hétfőn párját ritkító nacionalista kirohanással „szórakoztatta” a szenátust. Azt követelte az RMDSZ-től, soha többé ne merjen előállni „egy ilyen törvénytervezettel, mert soha nem fogják megszavazni”. Hogy miről van szó? Arról a törvénytervezetről, amely március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítását szorgalmazza. 

Az RMDSZ egyik szenátora szerint a szervezet azt szerette volna, hogy a tervezet csak akkor kerüljön napirendre a felsőházban, amikor kedvezőbb a hangulat az elfogadásához. Ám minden jel arra utal, hogy a román pártok szeretnék ezt a procedúrát mielőbb lezárni, amíg ilyen „elutasításos hangulat” van. 

Hétfőn tehát „nagy dolgok történtek” a felsőházban. Ha valakinek netán hiányoztak volna az azóta jobblétre szenderült nagyromániás vezér vagy a volt kolozsvári polgármester ultranacionalista parlamenti felszólalásai, örülhetett, hiszen a volt államfő már-már a fentieket is túlszárnyalta stílusban és vehemenciában. Úgy szidta a hatalmat, amely szerinte „bármire képes, hogy elnyerje az RMDSZ támogatását”, hogy a magyarokon ütött, 

és a tervezet egyszer s mindenkorra való elutasítását követelte. Ugyanis szerinte a jogszabály nem is a magyarok ünnepéről szól. Célja és szerepe „a románság megalázása”, lévén, hogy a pesti kiáltvány 12. pontja „Erdély Magyarországhoz való csatolásáról szól”. Egyébként a magyaroknak három nemzeti ünnepük is van, választhatnának más napot, ráadásul készülőben van egy törvény az összes nemzeti kisebbség napjáról. Mivel különb a magyar kisebbség a romáknál, hiszen a két kisebbség majdnem azonos létszámban él Romániában – tette fel a szónoki kérdést.

Az RMDSZ természetesen továbbra is fenntartja a szenátusban a törvénytervezetet, hiszen ez az erdélyi magyarság jogos kérésének megvalósítását célozza, és semmi olyant nem tartalmaz, ami más romániai nemzeti kisebbségek esetében már nem lenne biztosított. Előírja, hogy a magyar közösség tagjai igény szerint szabadnapot kaphatnak nemzeti ünnepünkön, amennyiben részt vesznek az ünnep alkalmából szervezett eseményeken, a helyi önkormányzatok pedig pénzt különíthetnek el erre költségvetésükből. Az RMDSZ tervezetében az is szerepel, hogy a közszolgálati televízió és rádió külön műsorokban közvetítse a megemlékezéseket. 

Kétség nem fér hozzá, nacionalista hangulat uralkodott el a minap a szenátusban. Kérdés, mikor lenne „kedvező hangulat”? Ilyennel az úgynevezett demokrácia közel három évtizedében nemigen találkoztunk. A kisebbségi jogokról szóló viták sohasem „kedvező” légkörben, hanem nacionalista hangulatban folytak. Ha valamit sikerült elérni, azért volt, mert az éppen fungáló hatalom érdekei megkívánták.