hétfő, május 21, 2018

„Forradalmian” összekuszálták

A szakszervezetek, pénzügyi szakemberek szerint a januári bérek kifizetése után már körvonalazódik: mind a közigazgatásban, mind a versenyszférában csökkentek a nettó bérek a decemberi fizetésekhez képest. A kormány pénzügyi „reformja” – az új bérezési törvény alkalmazása, a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének áthárítása a munkavállalóra, a független (kereskedelmi vagy szabadfoglalkozású) tevékenységekből származó jövedelmek összesítése és a nyilatkozattételi kötelezettség – joggal nevezhető fölösleges, költséges és nem utolsósorban felelőtlen intézkedésnek. 

Azt még nem tudni, hogy mibe került-kerül az államkasszának e fiskális „forradalom”. Még arról is csak hozzávetőleges adatok vannak, hogy hány közalkalmazottnak, illetve a magánszektorban hány munkavállalónak csökkent a nettó januári bére. A szakszervezetek 30-50 ezer közalkalmazottról beszélnek, a versenyszférában mintegy 2 millió munkavállaló járhat hasonló cipőben. Arról nem beszélve, hogy milliós nagyságrendű azok száma, akik esetében a munkáltató még mindig nem nyújtotta be a munkaszerződések kiegészítő iratát, amely azt az – átlagban 20 százalékos – bérnövelést tartalmazza, ami állítólag fedezi a munkavállalók esetében a kormányintézkedés miatti jövedelemkiesést. Mivel a januári béreket még nem fizették ki mindenütt, a statisztika a fentinél csak sötétebb lehet. 

A szakszervezetek felháborodása a tisztuló helyzetképpel várhatóan csak nőni fog, a 600-as nyilatkozattal kapcsolatos botrány sem csitul, bár a kormány megoldást ígér. Konkrétan azt, hogy csökkenti a bürokráciát, egyetlen nyilatkozatot kell majd az érintetteknek benyújtaniuk a pénzügyi hivatalokhoz. A benyújtás határidejét már közölték, a nyomtatvány megszerkesztésén még dolgoznak. Így aztán nem csoda, ha a határidő közeledtével tömegek lesznek majd a pénzügyi hivatalok ügyfélablakainál. Persze lesznek, akik elkésnek, őket jól meg lehet majd bírságolni. 

A járulékbefizetés új módjára visszatérve, azt is meg kell említeni, hogy a magánszektorban nem mindenütt emelték a béreket, a munkáltatók egy része más juttatásokkal egészíti ki a jövedelmét, csakhogy ezek nem jelennek meg a bruttó bérben, nem fizetnek utánuk társadalombiztosítási járulékot, azaz csak rövid távon pótolják a jövedelemkiesést. A nyugdíj sínyli majd meg. És arról még becslés sincs, hogy bizonyos ágazatokban tevékenykedő cégek mekkora arányban pótolják „feketén” a bérkiesést, ami már az államkasszában is komoly hiányt jelenthet. 

Egy biztos: a sebtében „megreformált” rendszer visszásságai, mint előre látható volt, szép lassan előjönnek, társadalmi feszültségekhez vezetnek. Az illetékesek pedig majd szépen hárítják a felelősséget. A magyarázkodás tegnap elkezdődött: a munkaügyi miniszter szerint az egészségügyben amiatt van gubanc, hogy a humánerőforrás-osztályok rosszul számolták ki a fizetéseket. Miért is nem lep meg?