hétfő, október 23, 2017

Ősszel és télen gyakoribb az atópiás dermatitisz

Ősszel és télen ugrásszerűen megnő az atópiás ekcémás esetek száma, a hideg, szeles időjárás, a túlöltöztetés miatt az atópiás bőr könnyebben kiszárad, irritálódik, és ezért aktiválódik az ekcéma. A megelőzésről, valamint a kezelési lehetőségekről  dr. Gáspár Réka bőrgyógyász szakorvossal beszélgettünk. 

 

– Mit nevezünk atópiás dermatitisznek? Hogyan ismerhetjük fel a tüneteket?

– Az atópiás dermatitisz elsősorban gyerekkorban előforduló, krónikus gyulladásos bőrbetegség, melyben aktív (ekcémás) és nyugalmi, tünetmentes fázisok követik egymást változó gyakorisággal. Vörös, viszkető, hámló, akár levedző foltok jelennek meg, a bőr fokozottan érzékeny. Az atópiás bőr még a jellegzetes ekcémás bőrtünetek hiányában is szárazabb, érdesebb lehet. 

– Mi áll a kialakulásának a hátterében? Mely testrészek a leginkább érintettek?

– Kialakulása belső hajlam – genetikai, de nem feltétlenül örökletes – és külső tényezők együttes hatásával magyarázható. Az említett belső hajlam miatt az ilyen gyerekek bőre eleve szárazabb és túlérzékeny. Amennyiben ez a hiperszenzitív és szárazabb bőr bizonyos külső hajlamosító tényezőkkel lép kölcsönhatásba, mint pl. az igen hideg vagy meleg, a túlzásba vitt fürdetés, irritáló hatású fürdető- és ápolószerek, izzadás stb., kialakul a bőrgyulladás és a tipikus ekcémás bőrtünetek.

Féléves korig leggyakoribb az arc, homlok, áll érintettsége, egyéves korig a térdek, a könyök, a végtagok érintettsége, kétéves kor fölött pedig a csukló, boka, kéz- és lábfej, könyök- és térdhajlat érintettsége. 

– Mennyire gyakran fordul elő?

– Mind több és több mifelénk is az atópiás gyerekek száma, de szerencsére nem annyi, mint például Észak- vagy Nyugat-Európában. A gazdaságilag fejlettebb országokban ugyanis gyakoribb ez a betegség. Ez magyarázható egyebek mellett a túlzásba vitt higiéniával és fertőtlenítéssel, a környezetszennyezéssel, potenciális allergéneket (tartósítószerek, színezékek, adalékanyagok stb.) tartalmazó étrenddel, illetve újféle ételek fogyasztásával, amelyek néhány generációval korábban nem voltak könnyen hozzáférhetőek és elterjedtek.

– Általában télen fokozódnak a tünetek. Mi ennek az oka? 

– A kritikus időszakokban, vagyis ősszel és télen ugrásszerűen megnő az atópiás ekcémás esetek száma, mert ilyenkor a hideg, szeles idő, a fűtés miatti száraz levegő, a túlöltöztetés, a több réteg ruha miatti dörzsölődés stb. miatt az atópiás bőr könnyebben kiszárad, irritálódik, és ezért könnyen aktiválódik az ekcéma. Nyáron kevesebb az ilyen jellegű probléma. 

Valóban elsősorban gyerekkorra jellemző ez a betegség, de szerencsére az érintett gyerekek túlnyomó többsége elnövi az atópiás ekcémát, ugyanis idővel immunrendszerük változik, érlelődik, bár bőrük felnőtt korukra is az átlagnál szárazabb és érzékenyebb maradhat. 

– Sokan tévesztik össze ezt a betegséget az ekcémával. Mi a különbség a kettő között? 

– Az atópiás ekcéma, illetve az atópiás dermatitisz kifejezés egyaránt használható, nem hiba a dermatitisz és ekcéma kifejezéseket egymás szinonimájaként használni. A dermatitisz valamivel általánosabb szakkifejezés, mint az ekcéma. Egyébként mindkét szakszó használatos orvosi körökben is. Ugyanakkor a dermatitisz és az ekcéma is tág fogalomkör, amely sokféle bőrbetegséget foglal magába. Az atópiás ekcéma mellett ismert például a kézekcéma, a szeborreás dermatitisz, a kontakt ekcémák, a visszérbetegségben gyakran jelentkező sztázis ekcéma, és még mások is. 

– A mindennapokban mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a tünetek jelentkezését?

– Rendkívül fontos a helyes bőrápolási rutin kialakítása és a hajlamosító külső tényezők (pl. a lakás túlfűtése, túlöltöztetés, túlfürdetés, irritáló kozmetikumok, szúrós, műszálas ruházat) tudatos kerülése. A helyes bőrápolás, amely egyben megelőzés is, magában foglalja a kíméletes fürdetőszerek, illetve a hidratáló és bőrnyugtató hatású ápoló krémek, balzsamok rutinszerű használatát. Az utóbbiak helyreállítják a bőr védőrétegét, csökkentik a bőrszárazságot, nem járnak semmiféle negatív következménnyel hosszú távon sem, nem tartalmaznak szteroidokat, gyógyszereket. A szülők számára nagyon fontos tudni, hogy a gyerek bőrének külső hidratálására olyankor is szükség van, amikor a betegség tünetmentes.

– Gyógyítható-e vagy a megfelelő kezeléssel csupán tünetmentessé tehető?

– Kezelhető, tartósan tünetmentessé tehető, de szigorúan véve nem gyógyítható, mert a háttérben álló belső hajlam nem számolható fel mai ismereteink és lehetőségeink alapján. De legtöbbször jól kordában lehet tartani a problémát a már említett rendszeres és helyes bőrápolással, és a kiváltó tényezők kerülésével. 

– Általában a viszkető érzés együtt jár ezzel a betegséggel... hogyan csillapítható ez a kellemetlen tünet?

– A vakarózás egy ördögi kört tart fenn, ugyanis károsítja a bőrt, rontja a bőr védekezőképességét, bőrgyulladást vált ki, vagyis minél többet vakarózik a gyerek, annál rosszabb állapotba kerül a bőre, és fokozódik maga a viszketés is. Vakarózás helyett és ellen ajánlottak a speciálisan atópiás bőrre kifejlesztett bőrnyugtató hatású bőrápolók. Jó tisztában lenni vele, hogy ha a gyerek vakarózik, ha tartós bőrpír és gyulladás látható, amely néhány nap alatt nem javul a nyugtató bőrápolók hatására, akkor mindenképp érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, aki gyógyszeres helyi hatású kezeléssel (krémek, kenőcsök) megszünteti a kialakult bőrelváltozásokat. Súlyos esetekben szükség lehet szájon át szedett gyógyszeres kezelésre is, de szerencsére ez ritka. Viszont nem lehet eleget ismételni, hogy az atópiás dermatitiszes gyereknél a tulajdonképpeni kezelés, azaz a tünetek kialakulásának megvárása helyett a mindennapos helyes bőrápolásra és a kiváltó tényezők kerülésére érdemes és szükséges hangsúlyt fektetni.