péntek, május 18, 2012

Ötezer lejes büntetés a kétnyelvű feliratokért

Dicsőszentmártonban tegnap tovább folytatódott a helyi kórházra és járóbeteg-rendelőre kifüggesztett kétnyelvű feliratok körüli konfliktus. A másfél hónapja kitett táblák, amelyek a prefektus utasítása és a megyei tanács átirata nyomán kerültek fel a kórház kapusszobájának falára és a rendelőintézet bejárata fölé, a helyi tanács egyes tagjait és a város kormánypárti polgármesterét a napokban kezdték el zavarni. A legutóbbi tanácsülés nyomán a polgármester, Matei Alexandru büntetéssel fenyegető átiratot küldött a kórházigazgatónak. Tegnap három rendőr jelent meg a helyszínen, akiket azért küldtek ki, hogy eltávolítsák a feliratokat, de mégsem tették, bár időközben a polgármester is a helyszínre érkezett. Délután 2 óra körül a városrendezési bizottság elnöke átadta a kórházvezetőségnek az 5000-30.000 lejes büntetésről szóló határozatot. A kórházigazgató a megyei önkormányzathoz fordult tanácsért, ahonnan azt a választ kapta, hogy a büntetés magas besorolása nem felel meg az előírásoknak, ezért a megyei tanács jogászai megtámadják azt. A kórházigazgatónak pedig azt tanácsolták, hogy vetesse le a feliratokat és kérjen engedélyt a helyi önkormányzattól a táblák újbóli kifüggesztésére. A történtek után nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a válasz.


Hozzászólások

erdelyiKE képe

Az erdélyi magyarságnak nem csak öltönyös, papír és szájalapú "érdekérvényesítőkre" van szüksége mert pusztán ők nem tudják alapvetően befolyásolni a tárgyi valóságot. Amikor egyik vagy másik papír és szájalapú érdekérvényesítőnk (mindegy mely párttól) azt mondja a románoknak egy kérdésben "nem értünk egyet", akkor a román rá se rándít, hiszen tudja, jogosan, hogy annak semmi következménye nincs amit a mi "érdekképviselőnk" mond.

Nagy hiba (árulás?) volt elitünktől elhanyagolni, sőt aktívan leépíteni, ellehetetleníteni, a tárgyi valóságban tevékenykedni hajlandó magyar csoportokat. Nyilván nem is karolhatják fel, de egy látszólagos elítélés mellett, közvetlen kapcsolattartás nélkül (polkorrekten) mégis szükség van elkötelezett harcosokra. Akik pedig vannak, nyilván a társadalom egészét tekintve kisebbségben, de akik megfelelő sajtóközegben és szubkultúrában igenis kifejlődhetnének, hasznosan megtámogatva akcióikkal a papír és szájalapú, öltönyös, magukat nagyon-nagyon fontosnak képzelő, de végül is a valóságban tehetetlenül primadonnázó érdekképviselőket.