szombat, augusztus 19, 2017

Összhangpróba

A politikán kívül is van élet. Sőt. Igaz, nehéz ezt elhinni ezekben a napokban, amikor tehetetlen keserűségükben százezrek követelik a számukra hiteltelen politikai osztály bebörtönzését és a demokratikus választások eredményének felülírását. Hogy mi lesz a játszma kimenetele, még kétséges, de már jól érzékelhető, hogy a kereskedelmi televíziók ráharaptak az események szenzációértékére. Még az eddig higgadt és kiegyensúlyozott hírcsatornák is feladták a pártatlanságuk látszatát a nézettségi mutatók felturbózásának érdekében. A népszerűségi versenyben kényelmetlen kolonccá vált a szakmai és etikai követelmények betartása. Még a felügyelő médiahatóság is bénán asszisztál a nyilvánosan elkövetett jogsértések szökőárjához. Egyre inkább azt érezzük, hogy bulvárosodott a közéletünk, és mi kéjelegve csámcsogunk ezen a látványon. Ebből a közegből mentett ki egy lelkes fiatal csapat, amikor meghívott, vagy négytucatnyi társammal együtt, egy esti beszélgetésre. Mindenki ismerős volt, még az ismeretlenek is. Ugyanis valamennyien cselekvő megszállottsággal próbálják jobbá tenni a marosvásárhelyi magyarság életét. És mégsem politikusok. Vagy pont ezért sikeresebbek. A gyors számbavétel után rá kellett jönnöm, hogy kapásból még több száz hasonló, de talán más területen ténykedő személyiségnek lett volna helye ebben a csapatban. Hogy mégis rájuk esett a szervezők választása, arra nagyon egyszerű a magyarázat: szoros szakmai kapcsolatban vannak a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségével. Volt köztük szószéki ember és színházi rendező, orvos és sportszakember, kertészmérnök és hegyimentő. Lehetetlen a sort folytatni anélkül, hogy valakit ki ne felejtenénk. Nemcsak a sokszínűség ragadott meg, hanem a korosztályi összetétel is. A nyolcvanhoz közeli örökmozgó tanár és a fiatal ökoaktivista egyforma szenvedéllyel tevékenykedik. Van ebben a városban tudás és megszállott tenni akarás. Nem kell minket még leírni, és a kincses városba vagy hét határon túl menekülve, kozmopolita köntösbe bújva sajnálkozva összesúgni mögöttünk. Igaz, itt minden lassabban mozog. Nehéz kivárni a változásokat. És mégis lehet bizakodni, amikor ilyen találkozásokon egymás szavát folytatva ugyanazon értékekről beszélünk. Sok ilyen, politikusmentes találkozón kellene megbeszélni közös dolgainkat. Mert minket összeköt a megélt közelmúlt és a remélt jövő. A láthatatlan háló szövéséhez itt nekünk az a média – melyhez a Székelyföld rádiója mellett törekvésünk szerint a lapunk is tartozik –, amely ugyan nem szenzációhajhász, de hitelesen értékteremtő és közösségkovácsoló. Bizonyíték rá a mostani összhangpróba.