kedd, június 19, 2018

Öregfiútornát nyert az AS Armata

Cornel Cacovean, az egykori AS Armata labdarúgóklub elnöke (1982 és 1998 között vezette a katonacsapatot – a szerk.), a szakosztály egykori játékosával, majd elnökségi tagjával, Tiberiu Petrişsel, az alakulat valamikori labdarúgójával, edzőjével, George Ciorcerivel – aki a tornagyőztes AS Armata edzőjeként is közreműködött – és Vlad Amariei újságíróval, illetve nem utolsósorban a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal karöltve négyrésztvevős futballtornát rendezett a víkendtelepi futballakadémia pályáin, amin a helyi AS Armata öregfiúi mellett részt vett a Fehér megye egyetlen FIFA-játékvezetője által irányított Marosújvári Soda Ocna, a Kolozsvári U és CFR, valamint a Besztercei Gloria volt középhátvédjét, Vasile Julát is soraiban tudó Zilahi Armătura és az egykori Elektromaros volt középpályása, Ioan Cristea által edzett Nagybányai FC Prietenia hasonló korú labdarúgói által alkotott csapat is.

A tornán 2x30 perces mérkőzéseket játszottak, két pályán párhuzamosan zajlottak a találkozók. Az első mérkőzésen az AS Armata 2-0 arányban legyőzte az Armăturát, ugyanakkor a FC Prietenia 4-0 arányban diadalmaskodott a Maros-újvár ellen. Ezután a két győztes és a két vesztes játszott egymás ellen, aztán megyeszékhelyünk egykori legkedveltebb csapata 4-0-ra legyőzte a nagybányaiakat, Zilah pedig 4-3 arányban bizonyult jobbnak a marosújváriaknál, így a pontok és a gólarány alapján kialakult a végső sorrend: 1. AS Armata 6 pont (6-0-s gólkülönbség), 2. Nagybánya 3 (4-4), 3. Zilah 3 (4-5), 4. Marosújvár 0 (3-8).

Az AS Armata csapatában a következő játékosok léptek pályára: Biró II. Levente, Marius Maier és Ciprian Botoşer (kapusok); D. Miclea, M. Ognean, M. Ormenişan, Kovács C., Márton L., Fodor J., L. Popa, H. Cioloboc, Cr. Cernătescu, A. Stoica, V. Stoica, Cl. Şomfălean, O. Văidean, R. Miclea, A. Pâslaru, T. Gabor, Hajnal Gy., Váradi Á. és Boga F. (mezőnyjátékosok). Edző: George Ciorceri.

A tornán nézőként részt vett a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek generációinak több tagja, például Sikó Árpád, Sólyom Csaba, Floarea Ispir, Ioan Şleam, Ştefan Gligore (Paloma), Kanyaró Attila, Szöllősi László, Petru Orza, Fazakas Árpád, Tică Varodi, Onuţan Károly, Biró Imre és Fl. Moldovan is, akik szurkoltak egykori csapatuknak. 

 

„Jó találkozni, azonban egyre kevesebben vagyunk” 

Megkérdeztük a tornagyőztes csapat néhány játékosát, hogy vannak, milyen gondolatokkal érkeztek a rendezvényre. Válaszaikból szemelgethetnek az alábbiakban.

* Tiberiu Petriş, a torna főszervezője: „Boldog vagyok, hogy az AS Armata nagy családjának minden generációjából toborozhattunk egykori játékosokat erre a rendezvényre, ugyanakkor köszönöm mindenkinek, hogy részt vett. Cornel Cacoveannak és George Ciorcerinek külön köszönet, hogy sikerült újra örömöt varázsolnunk mindannyiunk arcára.”

* George Ciorceri, az AS Armata edzője: „Az évek során rájöttünk, hogy az ilyen öregfiútornákon az ellenfelek sok fiatalabb játékost is felvonultatnak, így most mi is több nyolcvanas-kilencvenes évekbeli egykori futballistával erősítettünk, és megnyertük a tornát. Ez volt a célkitűzésünk, hiszen öt-hat éve nem ünnepelhettünk ilyen sikert!”

* Ioan Cristea (Nagybányai FC Prietenia): „Az együttes 23 éves fennállása alatt 20 nemzetközi találkozót is játszottunk neves csapatok ellen, ugyanakkor Törökországban, Spanyolországban és Tunéziában is edzőtáboroztunk, vagyis mi komolyan szórakozunk, hiszen hetente kétszer edzünk. Sok emlék fűz Marosvásárhelyhez, itt futballoztam a nyolcvanas évek végén, jól éreztem magam, barátokra tettem szert. Az egykori elektrós csapattársaim közül Marius Maierrel, Cornel Râteával és Koncz Gyurival tartom a kapcsolatot.”

* Sikó Árpád: „Nagyon jólesett, hogy engem is meghívtak erre a rendezvényre, szép volt nézni a pályán játszó egykori ASA labdarúgóit. A hajdani AS Armata alapító tagjai közül csak én és Sólyom Csaba voltunk jelen, rajtunk kívül már csak Czakó és Csutak él, utóbbi sajnos nincs jól...” 

* Kanyaró Attila: „Az évek gyorsan telnek, sajnos, az idő múlásával egyre kevesebben vagyunk, és egyre kevesebben tudunk már játékosként is a pályára lépni, de szívvel-lélekkel buzdítjuk a társakat. Örvendetes dolog, hogy ideig-óráig együtt lehettünk.”

* Petru Varodi: „Sokszor nem tudom szavakban kifejezni, mit érzek egy-egy ilyen találkozón, hiszen sok egykori társunkat, hajdani vezetőségi tagunkat évek óta nem láttam. Mindig vannak jó és kevésbé jó emlékek, amit felidézünk egy ilyen baráti találkozó során.” 

* Fazakas Árpád: „Nagyon hasznosnak vélem az ilyen összejöveteleket, amelyen három AS Armata-nemzedék is találkozhatott. Sajnos, ezúttal is sok volt a hiányzó. Jó lenne, ha legalább húsz évvel fiatalabbak lennénk, akkor talán még játszani is tudnánk egy ilyen tornán...” 

* Biró II. Levente: „Jó érzés, hogy elsők lettünk a megmérettetésen, így kupát emelhettünk a magasba, de mindennél fontosabb, hogy találkozhattunk, játszhattunk és a régi emlékekről elbeszélgethettünk.” 

* Tiberiu Gabor: „Tică Varodival, egykori edzőmmel tíz éve nem találkoztam, most pedig viszontláttuk egymást, ugyanakkor a volt csapattársakkal, korábbi generációk tagjaival is jó volt újra együtt lenni.” 

* Flavius Moldovan: „Brassóból jöttem haza a találkozóra, de izomszakadás miatt nem tudtam játszani. Örvendek, hogy viszontláttam egykori példaképeimet, hiszen mindig felnéztem a klub idősebb játékosaira. Amúgy a Brassói Steagul Roşu SK magán-labdarúgóklub vezetésében vállalok szerepet, amely a brassói 4. liga éllovasa.”