szombat, május 27, 2017

Élesen bírálták a házigazdák a román kormány kisebbségpolitikáját

FUEN-kongresszus Kolozsváron

Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62., kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján az erdélyi házigazdák a román kormány kisebbségpolitikáját.

Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke köszöntőbeszédében sérelmezte, hogy – noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját – a román állam meghívott képviselői távol maradtak a rendezvényről. Sajnálatosnak tartotta, hogy olyan országként kell beszélnie Romániáról, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról, egy közösség zászlóhasználatáról vagy az anyanyelvhasználati esélyegyenlőségről van szó.

„Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” – jelentette ki a FUEN elnöke. Hozzátette: ez nem lenne szokatlan Európában, és Románia szomszédait is pozitív példaként említette.

„Szerbiában a kisebbségek széles körű kulturális autonómiával rendelkeznek, Magyarországon kulturális és oktatási önkormányzatokkal, a Moldovai Köztársaságban a gagauz közösség területi autonómiával” – sorolta a példákat. Megemlítette: Olaszországban a német és a ladin nyelvi kisebbség is területi autonómiát élvez, Belgiumban a németül beszélő kisebbség a föderális állam egyik alkotóeleme, entitása, Németországban a dánok, a szorbok és más kisebbségek kulturális autonómiával rendelkeznek, a német közösség Dániában hasonlóképpen, Finnországban pedig a svédül beszélő közösségnek kollektív és területi autonómiája van Aland szigetén.

„Mindezen államok fejlődnek, kisebbség és többség egyaránt elégedett abban az intézményes keretben, amelyikben él. Ezek az államok nem estek szét, a kisebbségi lakosságot nem telepítették át a szomszédba. Éppen ellenkezőleg: az alkalmazott megoldások gazdasági növekedést, kiegyensúlyozott társadalmakat és lojális közösségeket eredményeztek” – fogalmazott a FUEN elnöke.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Nincs ellenőrzés, már nem figyeli senki, hogy mit kellene betartani. Közben olyan eszközöket vezettek be a jogok megnyirbálására, a közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyek ellenszerét ma még nehezen találjuk. (…) Az igazságszolgáltatást, és az erőszakszervezeteket vetik be ellenünk. A korrupcióellenes harc ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke sérelmezte, hogy a román külügyminisztérium bajkeverőnek próbálja beállítani az erdélyi magyarokat és a FUEN-kongresszust. „Rossz hírünket keltik, valótlanságot állítanak rólunk és szándékainkról. Úgy is mondhatnám, hogy hazudnak. Azt is hazudták, hogy a Minority SafePack (európai polgári kezdeményezés) szándéka az etnikai szeparatizmus, és mi arra törekszünk, hogy Románia területi egységét veszélybe sodorjuk. (…) Minden törekvésünkről elmondtuk, hogy azokat kizárólag Románia határain belül kívánjuk megvalósítani, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A politikus nyomatékosította: nem az erdélyi magyarság képviselői, hanem a román külügyminisztérium állítja, hogy Románia megoldotta a kisebbségi kérdést, és a román kisebbségpolitika modellértékű. „Mi ezzel szemben azt mondjuk: szinte semmi nincs rendben” – jelentette ki.

A kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője a romániai kisebbségekkel foglalkozó hivatal munkáját ismertette. Azt is megemlítette, hogy a román kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és a kabinet figyelmet fordít az anyanyelvhasználat kiszélesítésére és az identitásmegőrzésre. Üdvözölte, hogy a FUEN Kolozsváron rendezte kongresszusát, hiszen – mint fogalmazott – itt a résztvevők „összevethetik a valóságot azzal, amit egyesek állítanak a román kisebbségvédelemről”.

 

A kisebbségvédelem uniós szabályozását kérték a magyar kormány képviselői

A kisebbségvédelem uniós szabályozásának szükségességét hangsúlyozták a FUEN kolozsvári kongresszusán a magyar kormány képviselői.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – a kongresszuson felolvasott üzenetében – gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, és nyomatékosította: itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét európai szinten is megtárgyalják. „Az Európai Bizottság is belátta, hogy ez egy közös ügy, amely nemcsak a kisebbségekre tartozik, hanem minden uniós polgárt és minden tagállamot érint” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt arra biztatta az európai kisebbségeket, hogy használják ki a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát a kisebbségek helyzetének a megismertetésére, hogy „a nemzeti kisebbségek ügye súlyának megfelelően jelenjen meg az európai politikai napirenden”.

 

Kisebbségek vásárával és a magyar megyei tanácselnökök köszöntőjével kezdődött a kongresszus

„Ma este azt szeretnénk, hogy jobban megismerjenek bennünket: honnan jövünk, kik vagyunk, miért gondoljuk azt, hogy a nemzeti és etnikai sokszínűség bármely ország számára egyedülálló erőforrás, páratlan érték, amelyet óvni, gazdagítani kell” – hangzott el Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnökének köszöntőbeszédében a FUEN-kongresszus első napján, szerdán. Az öt RMDSZ-es megyei tanácselnök részvételével zajló bemutatón Horváth Anna úgy nyilatkozott: hatalmas megtiszteltetés, öröm és büszkeség számukra, hogy a 32 európai ország 60 milliónyi őshonos nemzeti kisebbségeinek ernyőszervezete, a FUEN most először Erdélyben, a tegnap óta hivatalosan is többnyelvű Kolozsváron szervezi kongresszusát. 

Olyan körülmények között is időszerű az esemény és a helyszínválasztás, hogy „manapság zavarodott világban élünk, minél jobban felgyorsul, kitágul a világ, annál nehezebb eligazodnunk a ránk zúduló információhalmazban. Keverednek a fogalmak, az őshonos kisebbségeké a bevándorlóközösségekével, a nemzetközi intézmények és szervezetek hatáskörei pedig lassan átláthatatlanok. Minket, erdélyi magyarokat is van, aki megkérdez, hogy miért nem jók, miért nem elégségesek nekünk azok a jogok, amelyek a Nyugat-Európában dolgozó több millió vendégmunkást megilletik, vagy másik oldalon, miért fontosabb ma az Európai Uniónak az uborka görbületét szabályozni, mint a kisebbségek státusát, jogait uniós szinten rendezni” – fogalmazott. 

A 62. FUEN-kongresszus május 17-21. között zajlik Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában. A kongresszus központi témái az anyanyelvhasználat, a kisebbségi kulturális hagyaték védelme és az európai autonómiamegoldások, illetve a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amelynek aláírásgyűjtése is itt indul el hivatalosan. A kongresszus házigazdája az RMDSZ. (hírösszefoglaló)