|
|
|
|
<<vissza
a főoldalra |
|
 |
|
Halból a csont
... |
 |
 |
A múlt évi sikertelen próbálkozások után szerdai ülésen akarja jóváhagyatni a kormánnyal az egységesített új nyugdíjtörvényt Emil Boc. A kormányfő azt szeretné elérni, hogy a jogszabály minél gyorsabban a parlament elé kerüljön, s március végéig a szenátorok és képviselők megvitassák és elfogadják. Az európai pénzügyi szerveknek tett ígéretek ugyanis a múlt év végére szóltak, így már jócskán elkésett azok teljesítésével.
Bár az elnökválasztási kampány legjobban hangzó szlogenjei közé tartozott a nyugdíjak egységesítése, ami eltörölné a legkisebb (350 lejes) és a sokat idézett legnagyobb (35.000 lejes) romániai nyugdíj közötti százszoros különbséget, az ismert bukaresti pénzügyi hetilap szerint ez a próbálkozás az Alkotmánybíróság ellenállásába ütközik. Ráadásul a parlament tanácsadó szakszerve, a törvényalkotó tanács is úgy vélekedett, hogy mindazon szakmák képviselői, akik az átlagpolgár számára elképzelhetetlen „speciális” nyugdíjakban részesülnek, alkotmányellenesség címén egészen biztos megtámadják a törvényt, arra hivatkozva, hogy a büntető jellegű törvények kivételével a többi jogszabály visszamenőleg nem alkalmazható. A magas nyugdíjakat ugyanis az akkor érvényben levő törvények alapján számították ki, újraszámításuk a jogállamiságot kérdőjelezné meg. Az Alkotmánybíróság szerint a bírák, katonatisztek, a belügyi és állambiztonsági szervek, a védelmi szolgálat és a büntetés-végrehajtási intézetek volt dolgozóinak nyugdíja nem tekinthető kiváltságosnak, mivel a munkaviszonyuk idején fennálló szigorú megkötéseket kompenzálja. Magas jövedelmük és nyugdíjuk pedig nem romániai sajátosság, hanem más európai országokra is jellemző. Amihez hadd tegyük hozzá, hogy a szóban forgó országokban az átlagpolgár nyugdíja is biztos megélhetést ígér.
A 2006-tól jelentős hiánnyal működő romániai nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából fontos lenne a nyugdíjak közötti nagy különbségek csökkentése, s a 258.000 aránytalanul magas „speciális” nyugdíj hat hónapon belüli átszámítása – ahogy azt a törvénytervezet előírja. A korábban idézett érvelések alapján azonban megtörténhet, hogy mire minden fórumon elfogadják, jobbára az átlagnyugdíjas számára kedvezőtlen változások maradnak meg a jogszabályban. Így például a nyugdíjkorhatár egyre többet vitatott emelése (a nők esetében is 65 évre), az előzetesen nyugdíjba menők járandóságának csökkentése, az előzetes nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idő 25 évről 30 évre emelése, a minimális szolgálati idő 15 évről 20 évre emelése, a rokkantsági nyugdíjak megállapításának megszigorítása és felülvizsgálata, a nyugdíjpontnak az inflációtól való függővé tétele (évi rendszerességgel), a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás kiterjesztése a szabadfoglalkozásúak és a családi vállalkozások által szerzett bármely jövedelemre... és sorolhatnánk tovább. A halból marad a csont, amelynek szálkája válság idején egyre szúrósabb lehet.
Szerző: Bodolai Gyöngyi |
 |
|
| |
|
 |
| |
|
Merénylet a szabad gondolkodás ellen
Bal lábbal indul az ötödik Boc-kabinet (is), hiszen a legújabb megszorító intézkedéstervezetével joggal váltotta ki az érintettek, de ezúttal a koalíciós partner tiltakozását is. Azt állítja, azért akarja ismét módosítani az adótörvénykönyvet, hogy úgymond megkímélje azt az ötszázezer „szabadúszót” vagy „szerzői jogdíj(as)t”, aki nemrégiben egymás sarkát taposta, hogy a kilátásba helyezett büntetéseket elkerülendő, kifizesse a legújabban kitalált adókat. Nos, hogy az elkövetkezendőkben ne álljon elő hasonló tyúkszemtaposásos helyzet, azt találta ki, hogy ezentúl a munkáltató fizeti be ezeket az illetékeket. Viszont cserébe a jelenlegi 16 százalékról 35 százalékra emelné ezt a járulékot. Az erről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetet a héten terjeszti a kormány elé,... >> |
|
 |
|
|
|