Gazdasági válságban nem sok esély van a változtatásra
A hazai szociális ellátórendszert vették górcső alá csütörtökön azon a konferencián, amely a szociális szolgáltatásokat nyújtó magán- és közintézmények, szakmai szervezetek, önkormányzati képviselők és a hatóságok képviselőinek részvételével zajlott Marosszentgyörgyön. A szociális ellátórendszerbe való befektetés gazdasági válság idején is kifizetődő, hiszen lelki, anyagi biztonságot nyújt egy közösség tagjainak – mondta felszólalásában a község polgármestere, Sófalvi Szabolcs.
A szervezők – a Centras, a Polgári Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (FDSC), Románia Képviselőháza, a Gyulafehérvári Caritas, az Értetek Alapítvány valamint a Mentsétek meg a Gyermekeket Alapítvány – a jelenlegi helyzetet valamint a szociális ellátásra vonatkozó törvénykezést elemezték, majd a konferencia végén javaslatokat, következtetéseket fogalmaztak meg a rendszer reformja érdekében. A rendezvényen objektív okok miatt nem vehetett részt a Képviselőház elnöke, Roberta Anastase, helyette Narcis Munteanu képviselőházi tanácsos szólalt fel, hangsúlyozva, hogy egy átlátható szociális rendszerre van szükség, amelyben világosan el kell különíteni a szociális támogatásokat a szociális szolgáltatásoktól, el kell dönteni, hogy a finanszírozás követi-e az embert avagy egy fix költségvetésből kell támogatásokat biztosítani. Három fő témakörben kell megvalósítani a reformot: a szociális szolgáltatások újradefiniálása, a szociális szolgáltatások besorolása és a felelősségek megosztása a privát és az állami szolgáltatók között – jelentette ki Diana Berceanu, az FDSC programmenedzsere.
Dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója a finanszírozási technikákról beszélt, a szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésekről.
Kerekes Károly parlamenti képviselő, a Képviselőház szociális bizottságának titkára úgy vélte, a civil társadalom katalizátori szerepe vitathatatlan a szociális ellátórendszer problémáinak megoldásában. „Annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a szociális ellátás reformja irányában, lásd a 2003. évi 68-as kormányrendeletet, vagy a 2006. évi 47-es törvényt, a rendszerben súlyos működési zavarok vannak. És lesznek is, míg a gazdasági válság tart. A legfőbb gond a pénz hiánya: bármennyire is lenne politikai akarat, a reform nehezen vagy nem lesz megvalósítható. Mit várhatunk egy önkormányzattól, amelynek már a közvilágításra sem futja a költségvetéséből? A civil szervezetek által kidolgozott módosító javaslatok egyelőre nem is szerepelnek a Képviselőház napirendjén” – mondotta az RMDSZ-képviselő.
Ha már a pénz szóba került, az Alfa Transilvana Alapítvány igazgatója, Andreia Moraru hangsúlyozta: elkészítették a megye szociális térképét. Az adataik szerint az állami ellátórendszerben az egy gondozottra eső költségek tízszer nagyobbak, mint a magánszolgáltatók esetében, és miközben a gondozottak 65 százaléka a magán szociális szolgáltatóktól, civil szervezetektől kap ellátást, a közpénz 90 százaléka az állami ellátókhoz jut.
Egy korrekt politikai döntés egyensúlyba állíthatja a rendszert – mondotta. Ellenérvként Schmidt
Loránd, a Maros Megyei Szociális Igazgatóság vezetője hangsúlyozta: az állami rendszer által nyújtott szolgáltatások komplexebbek, ezért többe is kerülnek.
Marosszentgyörgy polgármestere, Sófalvi Szabolcs szerint válsághelyzetben még inkább érdemes a szociális ellátásba fektetni, hiszen különösképpen ilyenkor fontos, hogy a közösség lelki és anyagi biztonságot kapjon, újra kell gondolni a pénzek elosztásának kritériumait és a civil szervezeteket partnerként kell kezelni.
A reformjavaslatokat bírálta Chirila Sorin, a Fehér Megyei Szociális Igazgatóság vezetője, aki szerint sok ellentmondásos előírás van a dokumentációban. Nehezményezte, hogy a hatóságokat nem kérdezte meg senki, véleményüket nem vették figyelembe.
Ioana Roman marosvásárhelyi tanácsos az önkormányzat nehéz helyzetéről beszélt, arról, hogy Bukarest hónapok óta nem folyósítja a pénzt a szociális támogatásokra, a hivatal saját költségvetéséből fizet. És nem tudni, meddig lehet ezt a helyzetet fenntartani...
A Brassó megyei sürgősségi kórház igazgatója arra hívta fel figyelmet, hogy a reformcsomagból kimaradt az idősek támogatása. Jelenleg a kórházba beutalt páciensek több mint 50 százaléka idős, támogatásra szoruló krónikus beteg, a kórházak pedig gyakorlatilag öregotthonok gyanánt szolgálnak. Hangsúlyozta: Románia lakossága elöregedőben van, egyre többen lesznek elszigetelt, beteg, idős emberek, és számukra nem építenek öregotthonokat. Legalább azt kellene elérni, hogy az egészségügyi-szociális ellátást az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza.
A konferencia a következtetések megfogalmazásával zárult.
Antalfi Imola |
