Ma tartják a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést
Ma délután kezdődik a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a sepsiszentgyörgyi kultúrházban, a Székely Nemzeti Tanács szervezésében. A rendezvényen nem vesz részt sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint azért kezdeményezték a nagygyűlést, mert tudatosítani akarják az önkormányzatokban, hogy közösen kell fellépniük a Székelyföldet érintő kérdésekben, illetve a közvélemény számára is nyilvánvalóvá szeretnék tenni, miért fontos Székelyföldnek elérnie a dél-tirolihoz vagy a katalóniaihoz hasonló autonómiát. Hiszen amellett, hogy lenne saját regionális parlamentje és kormánya, a nyelvhasználat kérdése is megoldódna. Úgy, ahogy Katalóniában hivatalos nyelv a katalán is a spanyol mellett, vagy hasonlóan a Vajdaság autonóm tartományhoz, ahol egy 30 ezres román közösség él, a szerb mellett hivatalos nyelv a román is, és ami jó 30 ezer románnak, jó lehet 700 ezer székely-magyarnak is.
Székelyföldön a magyar nyelv legyen azonos jogállású az állam hivatalos nyelvével!
Az önkormányzati nagygyűlés egyik határozattervezete a magyar nyelv hivatalossá tétele, mert óriási különbség van a nyelvi engedmények és a hivatalos nyelv között. „Ha megengedik nekünk, hogy az anyanyelvünket használjuk, annak vagy biztosítják a feltételeit, vagy nem. Gyakorlatilag nincs tevőleges kötelezettsége az államnak, tehát sérül az egyenlőség.” Izsák szerint ez egy folyamat kezdete, ha az önkormányza-tok ebbe az irányba tesznek egy lépést, felmutatják a román közvéleménynek, a törvényhozásnak is, hogy komoly közösségi igény van erre. Ennek a folyamatnak a lezárása majd az a törvény lesz, például Székelyföld autonómiastatútuma, amelynek egyik cikkelye, hogy Székelyföldön a magyar nyelv azonos jogállású az állam hivatalos nyelvével.
Egy másik határozattervezet arról szól, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez kellene fordulniuk, s kérniük, vizsgálja meg, Románia hogyan teljesíti az 1201-es Ajánlásba foglalt kötelezettségét, hiszen a 11. cikkely ezeknek az önkormányzatoknak biztosítana többlethatásköröket, lényegében biztosítaná az autonómiát. „Tehát maguk az érdekeltek kell megszólaljanak, hogy Románia csatlakozása óta nem történtek ebbe az irányba lépések, ugyanakkor az önkormányzatokban is tudatosítani kell, hogy van ilyen lehetőség, Romániának van ilyen kötelezettségvállalása, és nekik kell szorgalmazniuk elsősorban, hogy ebbe az irányba lépés történjen”.
– Tavaly ősszel a csíkszeredai nagygyűlés állapodott meg a március 12-i időpontban, amelyet a másnapi székelyudvarhelyi nagygyűlés is megfelelőnek talált. Most az RMDSZ azt mondja, nem tartja időszerűnek a nagygyűlés összehívását, akkor kerítenek erre sort, ha lesz tartalma és tétje.
– Lényegében mind a két helyszínen elhatározták a március 12-i időpontot. Az utolsó pillanatig reménykedtem abban, hogy együtt leszünk, mert végül is nem pártok kell együtt legyenek, hanem polgármesterek és tanácsosok. A magyar nyelv hivatalossá tétele, az önkormányzatok hatáskörének a kiterjesztése és az autonómia elérése nem pártfüggő. Az RMDSZ-nek a rendszerváltástól kezdve vannak olyan célkitűzései, amelyek a mi célkitűzéseink is. Amíg azok meg nem valósulnak, a nap minden órájában időszerű ezekről beszélni. Azt kellene belátniuk, hogy önmagában csak a parlamenti képviselet egy ilyen nagy horderejű cél megvalósításához nem elég. Rendkívül szoros együttműködésre van szükség a civil társadalom, az önkormányzatok, a külképviseletek, az anyaország között, és állandó munkát igényel. Nem lehet azt mondani, hogy most nem időszerű, most nem dolgozunk rajta. Minden nap minden órájában ezen dolgozni kell.
Mózes Edith |
